Könyvhét 2023
SZERZŐI KIADÁS
PROFI MÓDON
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Csokonai Attila
SZABADMATT
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SZERZŐI KIADÁS<br>PROFI MÓDON Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Csokonai Attila <br> SZABADMATT Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek...
Kiemelt

Végső Zoltán: 60 éves Fáy Miklós – Az Élet és Irodalom 2024/14. számából

2024.04.04.

Az Élet és Irodalom 14. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

FEUILLETON

Csehy Zoltán Valakinek a valamije című esszéje 13+1 példázat a műfordításról.

„A kompenzálás technikájáról Devecseri Gábor írt a legszellemesebben: ha a zoknim lyukas, nem az a megoldás, hogy egy olyan zoknit húzok fölé, amelyik máshol lyukas. Ha egy zenemű egy tétele rossz, nem cseréljük le egy másik zenemű jobb tételével. Hoffmann Gluck lovag című novellájában a zeneszerző meséli el inkognitóban vendégének, hogy noha az Iphigenia Taurisban előadására ment, mégis (minden expozíciós és dramaturgiai hatást elrontva) az Iphigenia Aulisban nyitánya csendült fel. Hic Rhodus, hic salta! – ahogy Aesopus híres meséje mondja. Persze, a jó fordító a legtöbbször úgy érzi, hogy már-már rhodusi lakos, lakcímkártyáját nagyon hamar kiállítják az illetékes hivatalok. Néha, ne feledjük, a fordító paradox módon messzebbre ugrik (akár lyukas a zoknija, akár nem), ha csak módjával ugrabugrál, és nem rugaszkodik el túlságosan. Ott operáljunk, ahol a baj lakozik, önkényes tetoválásokat elhelyezni, plasztikai műtéteket végezni a szöveg testén bármennyire menő is, visszatetsző lehet.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Darida Veronika Vallomáskényszer című recenziója Jean-Jacques Rousseau: Önéletrajzi írások II. Vallomások című kötetéről szól.

„A tizenkettedik (utolsó) könyv már a sötétség korszakának leírására vállalkozik, mégis, itt tűnik fel ismét – igaz, csak rövid időre – a boldogság képe. Rousseau visszavonul Saint-Pierre szigetére, ahol önfeledten élvezi a tétlenséget, melynek apológiáját is adja: „A tétlenség, amelyet én szeretek, nem a semmittevőé, aki karba tett kézzel megszünteti minden tevékenységét, nem cselekszik és nem is gondolkodik. Az én tétlenségem olyan, mint a gyermeké, aki folytonos mozgás közben semmit sem csinál, és ugyanakkor a fecsegőé, aki összevissza beszél, de közben kezét sem mozdítja.” Ekkor fedezi fel a növénytant, válik botanikussá. A váratlanul megtalált idillt, a „szenvedélyesen élvezett nyugalmat”, egyedül az elvesztése miatti aggodalom zavarja, mely hamarosan beigazolódik. A sziget kormányzója távozásra szólítja fel Rousseau-t, kiűzve őt Paradicsomából. A Vallomások itt véget érnek, majd tovább folytatódnak A magányos sétáló álmodozásaiban, melyek az utolsó éveket (1776-78) jelenítik meg, amikor Rousseau már nem tartja magát sem filozófusnak, sem írónak, csupán egyszerű botanikusnak, aki a természetet járva olyan helyeket fedezhet fel, melyeket még nem szennyeztek be az emberi lábnyomok.”

ÉS-KVARTETT

Nagy Gabriella Elviszlek Amerikába című regényéről

Károlyi Csaba
Deczki Saroltával, O. Réti Zsófiával és Zelei Dáviddal beszélgetett 2024. március 27-én, szerdán az Írók Boltjában. A felvételt meg lehet nézni a jövő héttől a YouTube-on, az Írók Boltja csatornáján. Legközelebb április utolsó szerdáján Krasznahorkai László Zsömle odavan című regényéről lesz szó.
A mostani pontjaink:
O. Réti Zsófia: 8 pont,
Zelei Dávid: 8 pont,
Károlyi Csaba: 8 pont,
Deczki Sarolta: 7 pont,
ez összesen 31 pont, a maximális 40-ből, a pontjaink átlaga 7,75.
A közönségpontok átlaga: 7,45.

VERS

A versrovatban ezen a héten Endrey-Nagy Ágoston, Marno János és Parti Nagy Lajos versei kaptak helyet (ez utóbbi március 19-én, Orbán Júlia temetésén hangzott el). Ezen a helyen Marno János versét mutatjuk meg:

Talán feltűnik

Tervem egy ereje fogytától
roskatag erdőt átültetni
beteg szavakba, melyek éppen
a végét járják, nem sok a semmi,
ám nekik még annyi sincs hátra,
nincs idő alkudozásra,
jajveszékelésre puszta
szórakozásból. Az erdő – nyílt
titok! – több tisztást rejt magában,
mint bükköt, tölgyet vagy fenyőt, vagy
vadon nőtt cserjeféleséget,
patakot, csermelyt ne is említsek,
még ki talál száradni az ajkam,
nyelvem, torkom és a szájboltom
nemkülönben, s akkor mi marad
a tervemből említhetetlenül!?
Hogy még egy erre tévedt vadnyom?!

PRÓZA

Háy János, Masszi Bálint, Szilágyi Zsófia Emma,Várkonyi Judit prózája.
Tárcatár: Szív Ernő.

Részlet Szilágyi Zsófia Emma Bestia című írásából:

„Más szerint is olyan a karfiol szaga, mint a víz alól felbugyboré­koló fingé? Kár ezért a sok zöldségért meg húsért. Nem akarok hálátlan lenni, de itt, az intézetben az étel a fő örömforrásom. Fő­leg a kompót. Azt nagyon szeretem. Cseresznyét, almát és körtét szoktak adni. Édesek és roppanósak. Hátha adnak a vacsorához. Finom kompótot. A levesért azért kár... Szeretek evés közben be­szélni, mert akkor nem érzem olyan egyedül magamat. Sem üres­nek. Meg így több gondolat jut eszembe. Ha nem beszélek, nin­csenek gondolataim. Mondtam nekik is, csak nem értik. Feljegy­zik, és elmondják az orvosnak, aki emiatt felír valamit, amitől fáj a fejem. Istenkém, ez a fingszag.”

ZENE

Végső Zoltán a 60 éves Fáy Miklóst köszönti.

„Lehet a kritikára pátosszal tekinteni, de igazság szerint nem állna meg a világ, ha holnaptól nem születne több kritika. Valahol érezni, hogy az úgynevezett szakmának ez célja is, és a zsurnálkritikával szembeni ellenérzéseket éppen Fáy munkássága nagyítja láthatóvá. Fizetett hirdetésekben szólalnak fel ellene zenészek és „valódi” kritikusok, sértett muzsikusok perekre citálják, híres karmester a zeneéletet régen mérgező Fáy-jelenségről beszél, egy kiváló zenész, zenekarvezető magából kivetkőzve szarjankózza és becézi további szép szavakkal, vagy egy kritikában érintett művész hozzátartozója keresi fel lakásán számonkérőleg (reméljük, ez talán csak városi legenda). A kritikusok iránti gyűlölet, a megverésük egyébként a zenetörténelem része, és ha innen nézzük, nyugodtan mondhatjuk, hogy Fáy Miklós neve fenn fog maradni, de persze nem csak azoknak köszönhetően, akik ezt a legkevésbé sem szeretnék. Fáy mindig is nagyon sokat írt, habár ő a hosszan és rosszul, a hosszan és jól, a röviden és rosszul, végül a röviden és jól író kritikusi fejlődési vonal végén áll: az utókor az ő írásaiból fog elsősorban értesülni a mai magyar koncerttermi élet történéseiről.”

TELEVÍZIÓ

Grecsó Krisztián Csernák János Áprily-szavalását értékelte, amely a saját csatornáján érhető el.

„Hiába minden, idén valahogy egy olyan vers esett a legjobban a befelé fordulásban, aminek elvileg semmi köze a nagypéntekhez, bár, ha az örömből mindenkinek lehet személyes olvasata, akkor a böjt, a gyász is privát terület, és én ilyenkor még sokkal többet gondolok a rég halott apámra, mint máskor. Csernák János visszafogott, mély és remek versmondása telibe kapott.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



KőszeghyÉS Páratlan oldalTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó lesz
Belépés