Könyvhét 2023
SZERZŐI KIADÁS
PROFI MÓDON
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Csokonai Attila
SZABADMATT
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SZERZŐI KIADÁS<br>PROFI MÓDON Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Csokonai Attila <br> SZABADMATT Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek...
Kiemelt

Weiss János: Immanuel Kant 300 – Az Élet és Irodalom 2024/16. számából

2024.04.18.

Az Élet és Irodalom 16. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

FEUILLETON

Weiss János: Immanuel Kant 300

„Háromszáz éve született Immanuel Kant, az újkor talán legjelentősebb filozófusa. Hatalmas és jól megkomponált életművet hagyott hátra. Mára az újkori filozófiatörténet egyik legtöbbet elemzett szerzője: óriási szakirodalom foglalkozik vele, kedvenc témája az egyetemi kurzusoknak, a szakdolgozati és doktori értekezéseknek. A háromszázéves születésnaphoz közeledve (az elmúlt hetekben és hónapokban) sokan próbálkoztak azzal, hogy a centrális gondolatait a saját életszituációnkra vonatkoztassák, így válaszolva arra a kérdésre, hogy miben is áll Kant aktualitása.
Ha belegondolunk, ez nem is túl nehéz vállalkozás: a közelben háború dúl, Kant írt egy tervezetet az „örök békéről”; aztán az univerzalitás elve válságban van, beteges elzárkózást látunk mindenütt, befelé fordulást és pánikszerű félelmet az idegenektől; aztán megint elakadt a modernitás (a felvilágosodás) projektje: a politikát ellepte a populizmus, a tömegkommunikációban fakenews-ok keringenek. Kétség nem férhet hozzá, Kantból kiindulva szépen összeállítható korunk katasztrófáinak tablója. De én most nem erre szeretnék koncentrálni, hanem a filozófiai teljesítményre, vagy ahogy Kant maga mondja, a „filozófiai gondolkodásmód forradalmára”. Ez ugyanis mindennek az alapja.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Visy Beatrix Az írás a szenvedélye című kritikája Annie Ernaux: Egyszerű szenvedély, A fiú című kötetét elemzi.

„És éppen ez: írás és szenvedély viszonya adja Ernaux kisregényének többletét. Esetében, amikor életművének önéletrajzi karakteréről beszélünk, nem egyszerűen egy kitárulkozó vagy megszállottan egoista szerzőről van szó. Nála a saját életesemények megírása, az önéletrajziság – a szerzői alkaton túl – az írói vállalás legnagyobb tétje, alkotásesztétikai és morális értelemben is. A saját élet (kihelyezése, megírása) hitelesíti a szöveget, a műalkotás pedig hitelesíti az életet. Egy olyan nő életét, aki gyengeségeivel, hibáival, tévedéseivel együtt vállalja tetteit, érzéseit, múltját, aki úgy érzi, kötelessége és leküzdhetetlen belső késztetése elszámolni önmagával, tetteivel. Akinek élete, bár egyszeri és egyedi, mint mindenkié, mégis a jellegzetes életesemények, fordulatok, női tapasztalatok által túl tud emelkedni az egyesen, és képes képviselni megannyi XX. századi lány, nő, asszony tapasztalatait, érzelmeit.”

VERS

Ebben a számban Babiczky Tibor és Gazdag Ági verseit olvashatják. Kedvcsinálóul ezen a helyen Babiczky Tibor Az ég csarnokai című ciklusának egyik darabját adjuk közre:

Periandrosz

Vándor, ez a sír üres: a kőre vésett név alatt
senki se fekszik. Egyszerű ez: máshova vittük
a testet, hogy halálában is beteljesítse életét.
Vésd jól az eszedbe: ha Periandroszról emlékezel
itt meg, a semmit próbálod felidézni.

PRÓZA

Bíró Kriszta, Dubán Kitti, Hartay Csaba
és Tálos Atanáz prózája.
Tárcatár: Visky András.

Részlet Bíró Kriszta Pisa, por című írásából:

„Piroska eleinte motyorászott valamit, hogy Pistukám, meghülyültem, jajteszegényember, mi lesz így veled, csapnál inkább agyon. Aztán megritkultak a szavak. Piroska tekintete üres lett, mint egy kiszáradt kút vödre. Beszélni beszélt ugyan, de nem Pistához. Mostanra annyi kapcsolata maradt a valósággal, hogy ha szüksége volt valamire, elindult körbe-körbe a lakásban, ismételgetve, hogy Pirónak, Pirónak. Már nem tudta megmondani, mit akar, azt Pistának kellett kitalálnia. Legtöbbször kitalálta. Piroska tízből kilencszer cukorkát követelt. Ha nem kapott, akkor picsogva újabb körútra indult, szétráncigálta a konyhaszekrényt, a fehérneműs polcot, néha még a szennyestartót is. Pista egy idő után feladta a küzdelmet, inkább adott neki töltetlen málnást, pedig az orvos azt mondta, bármit ehet, csak édességet nem. Erre Pista azt felelte a doktornak, hogy jó, de akkor mi marad Pirónak, ha kizárólag a töltetlen málnás okoz neki örömöt?”

HANGOSKÖNYV

Ruff Borbála Csarnóy Zsuzsa Benedek Elek-hangoskönyvét értékelte.

„Mi az, amire építeni lehet, ami továbbadható, ami a nagyfokú digitális fogyasztás előtt születetteknek, a veteránoknak és a babyboomereknek éppúgy saját élményük, mint a dédunokájuknak? Még ha az adathordozás formái évről évre változnak is, mi az a tartalom, ami a hordozójával együtt nem avul el? Csarnóy Zsuzsa Benedek Elek-hangoskönyve, még ha recenzió is ez, a témába vág, jó vizsgálati tárgy. E szempontból már ha csak a formát nézzük: a kézzel foghatóság rekvizituma, amely nemcsak megabyte-nyi adatként van jelen, hanem mint CD, ami lehet, hogy a vásárlói kört szűkíti, a felhasználókéra azonban nem feltétlenül van hatással.”

SZÍNHÁZ

Molnár Zsófia a Vígszínház Ármány és szerelem bemutatóját véleményezte.

„A probléma természetesen nem az elvvel van, mert ki ne látott volna már például kortársiasított Shakespeare-t, lehet ezt izgalmasan csinálni, csak ilyen szélsőségesen a látvány javára és a dráma kárára nem biztos, hogy érdemes. Úgy tűnik, a Nemzeti mellett immár a Vígszínházban is tárt karokkal visszavárt grúz művész, ha tág színpadteret és hozzá mindenféle technikai lehetőségeket kap, szabad utat enged nagyszabású látomásainak, és szemérmetlenül alárendeli a cselekményt a folyton lüktető vizuális ingereknek.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*: