Jövedelmek és adózás 2012-ben

A 2012 évi adózásunk újdonsága mindenképpen a TB járulékról átkeresztelt szociális hozzájárulási adó. A 27%-os közteher átkeresztelésének oka, hogy ebben a formában államháztartási forrásból származó ellátásra nem jogosít, támogatási igényt nem keletkeztet. Megoldja minden állampolgár kárára, azt a kormányzati célt is, hogy a magánnyugdíj-pénztáraknál maradók utáni foglalkoztatói befizetésnek ne legyen a nyugdíjukhoz semmi köze. Így nincs megkülönböztetés, nincs szükség az Alkotmánybíróság határozatára sem.
A szociális hozzájárulási adó alanya a kifizetőkön kívül még az egyéni vállalkozó és az őstermelő is. Különös szabályként a főállású egyéni és EVÁS vállalkozó, a társaságok személyesen közreműködő tagjai (ha nincs külön 36 órás munkaviszonyuk) a minimálbér 112,5 %-a után fizetik meg ezt az adót.
A törvényben szereplő adókedvezmények vegyes alkalmazásával akár visszaigénylés (költségvetési támogatás) is kijöhet egyes munkavállalók után. Ilyen a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben foglalkoztatottak utáni adókedvezmény, illetve a START kártyás kedvezmények. A hivatali és közalkalmazotti munkakörökből elbocsátottak elhelyezkedését segíti a KARRIER HÍD program, és kapcsolódó adókedvezménye. Itt találjuk a munkabérek nettó értékét megőrző (az elvárt béremelést megadó) vállalkozásoknak adott bérkompenzációt. Nézzük meg az alacsonyabb jövedelemkategóriákban a nettó jövedelmek és a vállalkozások költségeinek alakulását 2012-ben:


A táblázatban szereplő elvárt bér azt fejezi ki, hogy a munkavállalónak ne legyen jövedelemkiesése a 2011 évi nettó béréhez képest. A béremelést a munkaadó társaság adja, és ezt honorálja neki – nem a dolgozónak – a bérkompenzációval az állam. (A munkabérek elvárt emeléséről külön Kormányrendelet készül.) A kompenzáció 190.000 forint havi emelt bérnél elfogy. A munkaadók költsége (a bruttó bér + SZOHO) kompenzáció esetén is 5% -kal mindenképpen nő. Ha viszont nem ad emelést egy vállalkozás, nem szabható ki ezért munkaügyi bírság, viszont elesik a közbeszerzésen részvételi jogától, továbbá nem kap semmilyen állami támogatást. Ez a mikrovállalkozások többségénél nem jelent problémát, a kis és közepes vállalkozásoknak az előnyöket és hátrányokat végig kell gondolniuk. A bérkompenzáció érvényesítéséhez az elvárt béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott dolgozónál végre kell hajtani.
Az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsa 2012-ben 37 százalék lesz, alkalmazása 30 millió forint bevételig lehetséges. Ez az elvonás szint indokolttá teszi a számításokat, hogy érdemes –e áttérni a társasági adós, vagy egyéni vállalkozós adózási rendszerre. A számításokat sokféle egyedi tényező befolyásolja, általános receptet nehéz megfogalmazni. Véleményem szerint a bruttó bevételre vetített 10% számlás költséghányad alatt továbbra is megéri az EVA, 20% felett viszont érdemes áttérni más adózási formára.

A második táblázat főállású vállalkozóval, vagy olyan társasággal számol, amelynek tagja nincs máshol munkaviszonyban. Az optimalizálási kérdés: mekkora költséghányadnál éri el a normál társasági adó és SZJA rendszerben kivehető jövedelem az EVÁS nettó jövedelmet? Az eredmény: 11 %-os költséghányad mellett.
Az önálló szellemi tevékenységükből származó bevételt – nyugdíjasként, vagy 36 órás munkaviszony mellett – EVÁ-ban adózó magánszemélyeket nem fenyegeti az áttérési kockázat, hiszen költségeik jelentéktelenek. A számításnál kiesik a közreműködési díj, és minimumadó- illetve járulékkötelezettség. A számítást nem mellékelve, az optimalizálás eredménye itt 18,5 %-ra jött ki. Hasonló számítások elvégzéséhez ajánlom a www.adozona.hu honlapon található kalkulátorokat, de teljes biztonsággal jó döntést csak szakemberrel való konzultáció után lehet hozni.
Nem járnak jól az áttérést választó betéti és korlátolt felelősségű társaságok, hiszen egy módosítás miatt nem minősülnek tevékenységüket kezdő társasági adóalanyoknak. Ezért az első adóévben, és az azt követő két negyedévben adóelőleget kötelesek fizetni, amelynek összege utolsó éves EVÁ-s bevételük egy százaléka. Fizetési határidő az egyszerűsítés jegyében március 10, június 10, szeptember 10, és december 10 napokra esik.
Sok egyéb módosítás szolgálja még a költségvetés bevételi oldalának biztosítását, mint például a 18 éven felülieknek jellel ellátott termékekre és természetfilmekre kulturális adó bevezetése 25% adókulccsal.
Számomra legmegdöbbentőbb azonban az utolsó pillanatban elfogadott módosítások közül az, amely lehetővé teszi a munkáltató által 7,5 millió forint vissza nem fizetendő végtörlesztési támogatás megadását dolgozójának. Ez a támogatás sem az SZJA-ban, sem a társasági adóban nem adózik, adómentes elismert költség, és visszamenőlegesen 2011-ben is alkalmazható. Ez a nagyvonalúság csak a képviselői költségtérítések adómentességéhez mérhető. Miközben a reklám célra, üzleti ajándék célra, és tiszteletpéldányként ingyen átadott, filléres összegekbe kerülő termékek után SZJA-t, járulékot, Áfá-t kell fizetnünk, nem is beszélve az olyan teljesen fölösleges adóbonyolításokról, mint például az üzleti célú telefon vélelmezett magánhasználata után fizetendő adók. Ez persze nem változott. De beszélhetnék a cafetériára tett 10% egészségbiztosítási járulékról is, mint a növekedést megalapozó rendszer-átalakításról.
Egyszerűség. SIMPLICITY. Az adórendszerben nyoma sincs.
Bódis Béla