SZERELEM VÍRUS

Ha nem volnék a Spektrum tévé lelkes nézője, semmit sem tudnék a vírusról azok kívül, hogy kicsi és veszélyes. De így azt is tudom, hogy úgy működik a szervezetben, hogy belekerülve megpróbál behatolni egy sejtbe. Eddig még nem történt komoly baj. Hanem aztán itt a sejten belül, hűha! Itt a vírus megtáltosodik. Ész nélkül elkezd szaporodni; nagyon sok vírus keletkezik, olyan sok, hogy szétrobbantják a sejtet, és az a sok tízezer vírus elkezd szétáradni a szervezetben. Mindegyik vírus behatol egy-egy egészséges sejtbe, ahol újra szaporodni kezd, ismét fölrobbanja a sejtet, és már több tízmillió vírus indul útnak megtámadni másik tízmillió sejtet, melyekben megint csak több tízezer vírus keletkezik és így tovább. Világos, hogy ettől el lehet pusztulni.
Az AIDS vírus például úgy van programozva hogy megölje az immunrendszernek azokat a sejtjeit, melyek fölismerik, és elpusztítják a szervezetbe behatoló idegen testeket: kórokozókat. Ha az AIDS vírus már kellő számú ilyen katona-sejtet kinyírt, akkor a szervezet immunrendszere annyira legyengül, hogy a legártatlanabb kórokozónak sem bír ellenállni, és a beteg belehal egy influenzába.
Mostanában tele van a sajtó egy olyan vírusról szóló híradással, ami nem természeti jelenség. Emberalkotta rendszer, számítógépvírusnak nevezik. Ez az ILOVEYOU vagy “szerelem” vírus. Ez úgy működik, hogy kapsz egy e-mail levelet, aminek a címe ILOVEYOU. Jaj, de cuki, valami édes (nő vagy férfi) e-mailen szerelmet vall nekem! Ki állja meg, hogy föl ne bontsa?! Abban a pillanatban, ahogy fölbontottad, a számítógéped úgy működik, mint a sejt. A szerelemvírus megsokszorozza, és a gépbe betáplált valamennyi e-mail címre, melyekkel a gép valaha kapcsolatban volt, villámsebesen elküldi önmagát. Ha száz géppel voltál levelező kapcsolatban, száz helyen kapnak egy ILOVEYOU című e-mailt. Erre száz hülye számítógép kezelő bontja föl rögtön, hogy megtudja, ki szerelmes belé?
Na most, ha egy óriási bank számítógépét kezeled, amelyik többtízezer ügyféllel van levelező kapcsolatban, akkor a vírus, megsokszorozván önmagát több tízezer ILOVEYOU szerelmeslevelet küld a világhálóra, és órák alatt megfertőzheti a háló 40-60 %-át. De mást is tud a vírus. Elpusztíthatja a gazdasejt (komputer) teljes memóriáját. Ha az én több éves írói munkásságomat elpusztítja, nekem személyes tragédia, de istenem… Ám mi van, ha a vírus egy nagy kórház memóriáját semmisíti meg. Egy nemzetközi, hatalmas donor-adatbankét? Egy nemzetközi pénzintézetét?
Ha a világhálót úgy tekintem, mint élő szervezetet, melynek az egyes komputerek a sejtjei, egy jól programozott vírus megölheti az egész világhálót. Gondoljuk meg: nem semmi! Mindenesetre vége az aranyszabadságnak, amikor még azt reméltük, hogy a világhálót nem kell kontrollálni, ezért a legszabadabb, legdemokratikusabb eszköz lesz az ember kezében. Már az is életveszélyes, ha a vírusokat vicces kedvű tínédzser hackerek csinálják polgárpukkasztás céljából. De ha tudatosan gyilkos szándékú terrorszervezetek készítik a vírusokat, az az emberiség pusztulásával járhat. Képzeljünk el egy vírust, amelyik percek alatt megbénítja a világ összes repülőterének irányítótornyait. Vagy egyszerűen a világ valamennyi számítógéppel vezérelt áramforrását.
Világos, hogy kontroll kell. Szigorú szabályok. Vége a parttalan liberalizmusnak. Azt hiszem, ha nem kellene, a globális tőkemozgást sem akarná szabályozni senki. De mert a kontrollálatlan automatikus tőkemozgás évek alatt tökéletesen elpusztíthatja – csak a példa kedvéért –, a profit reményében az amazónászi esőerdőket, a Föld “tüdejét”, tetszik, nem tetszik: korlátozni kell! Rend és szabadság dialektikus korrelációs párt alkot. Kissé költőibben:
Ahol a szabadság a rend,
mindig érzem a végtelent.