Könyvhét 2022
A Móra Kiadó
ÚJDONSÁGAI
Mélytengeri Mentőcsapat
Kicsi Csacsi
és a születésnapi ajándék
Babák magyar
népi viseletben
A Móra Kiadó <br> ÚJDONSÁGAI Mélytengeri Mentőcsapat Kicsi Csacsi <br> és a születésnapi ajándék Babák magyar <br> népi viseletben
Könyvhét folyóirat

A külcsín mögötti tragédia – Marilynne Robinson Jack című regényéről

Bráder Edina - 2022.05.03.

Marilynne Robinson neve már nem lehet ismeretlen a magyar olvasók számára – a nagysikerű Háztartás után immár a Gilead-sorozat is olvasható magyarul a Magvető kiadó jóvoltából. A nemrégiben megjelent, egyszerű címet viselő Jack e sorozat befejező kötete.

Jack a Gilead-regények legkülönösebb alakja, a fekete bárány és a tékozló fiú egy személyben. A híres gileadi lelkész fiaként nem tudja meghazudtolni neveltetését, igazi úriember maradt még úgy is, hogy napról napra él és hagyja, hogy ide-oda fújja a szél. A gavalléros látszat mögött azonban sokkal sötétebb dolgok húzódnak meg. Jack most éppen St. Louis-ban tengeti napjait, ahol egy koszos kis szállóban bérel szobát, napközben pedig a várost járja, kereset és ital után kutatva – egyik után azért jóval nagyobb meggyőződéssel. Gyakran alszik padokon, egyetlen ingét pedig néha a temetőben lévő tavacskában mossa meg, és egy sírkőre teríti száradni. Az egyetlen cél, amely szeme előtt lebeg, ahogy átküzdi magát ezeken a napokon, hogy túlélje saját apját, és ő térjen haza annak temetésére, ne pedig fordítva.

Egy esős délután azonban különös fordulatot vesz élete, amikor felajánlja esernyőjét egy, a papírjait a vizes földre ejtő fiatal nőnek. A nő, Della pedig azt válaszolja „Köszönöm, tiszteletes úr”, és behívja magához teára. Jack, teljes zavarában nem mer nemet mondani. Jack esernyője egyébként lopott, egy padról csente el valaki mellől, elegáns zakója egy halottak után maradt ruhákat árusító boltból származik – Della pedig színesbőrű. A félreértések és látszatok visszatérő elemek a regényben, és maga Jack is gyakran elmélkedik ezeken. Vajon, ha a nő nem nézi lelkésznek, egyáltalán beinvitálja-e otthonába? Hiszen az erősen szegregált St. Louis-ban, ahol törvény tiltja a fehérek és feketék kapcsolatát, már pusztán ezzel a gesztussal is tanárnői állása elvesztését kockáztatja. És vajon ő maga bűnt követett-e el azzal, hogy tisztában lévén a félreértéssel, mégis elfogadja a meghívást? Sőt, a biztonság kedvéért a nő két verseskötetét is a zakója zsebébe süllyeszti.

A tisztalelkű Della azonban ezt szemmel láthatóan nem bánja, és miután egy teljes véletlen következtében az őr rájuk zárja a temetőkaput, és kénytelenek egy teljes éjszakát együtt tölteni, átbeszélgetni, lassan szerelem szövődik közöttük. Lassú ez a románc, sokáig nincs teljesen kibontva a regényben, és ennek az egyértelmű akadályon, a szegregáción kívül más oka is van: a Jack-ben folyamatosan dúló konfliktus.

A sorozat eddigi köteteiben mindig mások szemén keresztül figyelhettük meg Jacket, a fiút, aki inkább elcsavarog, és a folyóparton tölti idejét a vacsora helyett; aki a rá nagyon hasonlító testvérét küldi be maga helyett egyetemei vizsgáira; akit mindenki csak egy fejcsóválással kísérve emleget. Most azonban Jack szemén keresztül látjuk a világot, Jack tudatában töltjük időnket, és Jack elméje bizony nem egy kellemes hely. Hiszen szeretne ő jó lenni, hogyne szeretne, de ha egyszer mindig fel-felbolydul benne valami homályos késztetés, hogy a nyilvánvalóhoz képest mást tegyen? Ezáltal pedig olyan magányt és kitaszítottságot hoz saját fejére, hogy szinte torokszorító a sorokat olvasni. Kényszeresen lop, de legalább annyiszor lopják meg vagy használják ki, mint ahogy ő másokat. Egész életében menekült valami elől, de talán a maga számára sem tiszta, hogy mi elől – talán, hogy olyanná váljon, mint saját apja. Robinson sokat feszegeti a kálvinizmus egyik alaptételét, a predesztinációt is ebben a regényben – talán Jack mégis eleve arra rendeltetett, hogy apja nyomdokaiba lépjen, és csendes, tisztességes életet éljen, mostani nyomorúságos élete pedig a büntetés azért, hogy minden erejével dacolni próbál ezzel?

És most itt van ennek a nőnek, a velejéig tisztességes – és egyébként szintén tiszteletreméltó lelkész-családból származó – Dellának a szerelme, amire Jack, ezt maga is érzi, messziről nem méltó. A magány és a tisztesség vív harcot Jack lelkében, mi pedig tanúi lehetünk annak, ahogy hol az egyik, hol a másik kerekedik felül. Ha elfogadja a nő szerelmét, tönkre teheti annak egész életét, ha azonban nem, akkor őt őrli fel szépen lassan a végtelen magány; és a széplelkű olvasó ugyan valószínűleg a szerelmeseknek drukkol, egy idő után azonban már mi magunk sem tudjuk eldönteni, milyen végkifejletnek örülnénk a legjobban.

Ehhez hozzájárul a Marilynne Robinsontól már megszokhatott okos, egyszerű nyelvezetű próza, ami szinte még a leghevesebb érzelmek leírásakor is hűvösnek, objektívnek tűnhet: éppen olyan díszítetlen, és a maga egyszerűségében szép, mint a kálvinista templomok. Nem az a fajta olvasmány, melyet egy szuszra teszünk magunkévá, és újra-újra levesszük a polcról; de lassú sodrású, hosszabb lélegzetű mű, mely éppen annyi elgondolkodni valót kínál saját életünkről is, hogy akár hosszabban is velünk maradjon.

Bráder Edina

Marilynne Robinson: Jack
Magvető Kiadó,  448 oldal, 4999 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2022/3. számÉS Páratlan oldalKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsony
Belépés