Könyvhét 2023
SZERZŐI KIADÁS
PROFI MÓDON
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Csokonai Attila
SZABADMATT
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SZERZŐI KIADÁS<br>PROFI MÓDON Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Csokonai Attila <br> SZABADMATT Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek...
Könyvhét folyóirat

A szabadság kérdései – Abdulrazak Gurnah Paradicsom című regényéről

Bráder Edina - 2023.11.01.

A tanzániai Abdulrazak Gurnah neve a hazai közönség számára nem lehet ismeretlen: a szerző 2021-es irodalmi Nobel-díja óta számos kötetének fordítása napvilágot látott. Gurnah-t nem pusztán íróként, de akadémikusként is nagyon foglalkoztatja az afrikai irodalom: kutatásaiban főként a posztkoloniális diskurzussal foglalkozik, az pedig csak a sors iróniája, hogy végül bekerült kutatási alanyainak panteonjába, V. S. Naipaul és J. M. Coetzee mellé.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy pontosan mit is tekintünk afrikai, illetve posztkoloniális irodalomnak, ennek kifejtése azonban messzebbre vinne minket, mint amit e szöveg terjedelme megenged. Abban viszont talán egyetérthetünk, hogy a művek témája gyakran bibliai motívumokra épül: A fű dalolban a főbb karakterei nevei Mary és Moses, Coetzee pedig egy egész trilógiát szentelt Jézusnak. Az Európa Könyvkiadó gondozásában megjelent Paradicsom azonban eltér ettől, a regény alapjául ugyanis a Korán szolgál, habár egy, a Bibliában is megjelenő történetet dolgoz fel.

A Paradicsom egy fiatal fiú, Yusuf fejlődésregénye. Az események színtere a mai Tanzánia, valamikor a huszadik század fordulóján. Az ország ekkor még Német Kelet-Afrika része, és a helyi lakosok ugyan nincsenek ezzel tisztában, de a levegőben már ott lóg a háború ígérete. A németekkel a kötet meglehetősen keveset foglalkozik, inkább az arab és szuahéli, illetve indiai lakosság közötti ellentétekre koncentrál.

Ebben a turbulens időszakban nő fel Yusuf. Apja, hogy kifizesse felhalmozódott adósságát, eladja egy gazdag kereskedőnek, Aziz bácsinak, hogy ezentúl rabszolgaként dolgozzon neki. A gyermek Yusuf azonban nem teljesen látja át helyzetetét: a kereskedőt következetesen bácsinak szólítja, hiába figyelmeztetik többször, hogy nem a nagybátyja, és őszinte lelkesedéssel néz a kalandok elébe. Napközben egy másik fiúval Aziz boltjában szolgálnak ki, éjjel pedig a bolt előtti verandára fektetett gyékényeken alszanak. Aziz bácsi hatalmas házának kőfallal bekerített kertje van, szinte paradicsomi természetet jelentetve meg, a kertbe azonban tilos belépni, nehogy megzavarják a házban gyengélkedő úrnő nyugalmát. Yusuf élete teljesen megváltozik azzal, hogy a kereskedő háztartásának része lesz, néhányszor része lehet a menetnek, mely kereskedőútra indul, azonban amikor otthon marad, egyre több időt tölt a kertben, mely egyre inkább a hatalmába keríti…

Yusuf története szinte teljesen párhuzamos a Korán-beli Yusuféval: a történet szerint a fiút eladják Egyiptom egyik leggazdagabb emberének. Idővel gyönyörű fiúvá cseperedik, és megtetszik a gazda feleségének. Az megpróbálja elcsábítani őt, és amikor Yusuf visszautasítja közeledését, az asszony zaklatással vádolja: Yusuf azzal védekezik, hogy amikor megpróbált elmenekülni, az asszony utána kapott, így inge hátulról szakadt el, nem elölről, és ez bizonyíték az ártatlanságára.

Nem véletlen, hogy Gurnah éppen ezt a történetet választotta a regény alapjául, ugyanis remek kiindulási pontként szolgál a kötet egyik legfőbb témájához: a szabadság kérdéséhez. Yusufnak évekbe telik megértenie, hogy rabszolga, míg társa, Khalil, szinte az első pillanattól tisztában van ezzel. Felvetődik a kérdés, hogy melyikük szabadabb – aki szabadnak hiszi magát, vagy aki pontosan érti helyét a világban? Egyébként is érdekes a rabszolgaságot éppen az ábrázolt időszakban tematizálni: a posztkoloniális irodalom rabszolgái általában az európai elnyomás szimbólumaként jelennek meg, a prekoloniális Tanzániában ellenben főleg az arabok folytattak rabszolgakereskedelmet, így az arab-afrikai szembenállás jóval hangsúlyosabb, mint a fehérek elleni. Gurnah egy olyan világot jelenít meg, melyet az európaiak később leromboltak, ez a világ azonban messze nincs idealizálva: dzsungeltörvények uralkodnak, jelen van a despotizmus, és ha az ember történetesen csak szuhaéliül beszél, könnyen keveredhet olyan veszélyes helyzetekbe, melyekből nehéz kimászni. Yusufnak is döntenie kell saját identitásáról: megmarad-e szuahélinek, vagy magára húzza az arab identitást, melyben élete nagyobb részében nevelkedett.

Ez is egyfajta szabadság, ha megvan a lehetőségünk saját sorsunkról dönteni. A szerző több szabadságfogalmat is felvonultat a regényben, Yusuf talán leginkább a sztoikus szabadság fogalmához áll a legközelebb. Eszerint csak az szabad, aki részt tud venni a társadalmi tevékenységekben, tehát megilletik a szabadságjogok és a társadalom teljes jogú tagjaként élheti életét. Yusuf erre törekszik: nem akar rabszolga lenni, a városban akar lakni és feleséget szerezni magának. Egy másfajta szabadságra vágyik a kereskedő kertésze, Mzee Hamdani, az ő szemében a szabadság az a belső szabadság, melyet egy rabszolga is elérhet a kert szépségének csodálatával, ezáltal ő inkább az epikureista felfogáshoz áll közelebb. És minthogy a sztoicizmus is állandó harcban állt az epikureizmussal, így mi sem tudjuk eldönteni, hogy melyiküknek van igaza – vajon melyikük ér el nagyobb szabadságot? Netalán a szabadság ugyanaz lenne, bárhogy is nevezzük?

Gurnah Paradicsoma tehát tulajdonképpen egy óda egy éppen átalakulóban lévő országhoz, amit egy éppen átalakulóban lévő fiúval állít párhuzamba. Ahogy Yusuf bebarangolja az ország különböző részeit a kereskedő karavánját kísérve, úgy visz magával egy-egy darabot belőle, így válik nemcsak a Korán-beli prófétává, aki álmaiban a jövőt látja, de valamiképpen az ország szimbólumává is. És hogy bebocsátást nyer-e a paradicsomi kertbe? Az csak rajta múlik.

Bráder Edina

Abdulrazak Gurnah: Paradicsom
Európa Könyvkiadó, 304 oldal, 5499 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Móra 0618Kálvin 0607KőszeghyÉS Páratlan oldalTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó lesz
Belépés