Előbb gyerekként, majd szülőként a saját gyerekének, végül őszülő hajú nagyszülőként az unokájának dúdolgatja, mondogatja, énekli az 1970-es, 1980-as években felcseperedett nemzedék Bródy János gyerekeknek szóló szerzeményeit, amelyek most A dal ugyanaz marad címmel kötetbe foglalva is megjelentek. A mintegy félszáz ritmusos költeményt felvonultató kötet a Móra Kiadó szándéka szerint lehetőséget ad arra, hogy az idősebb nemzedékek átadhassák őket a legifjabbaknak. Nem véletlen a könyv alcíme: Dalszövegek kicsiknek és nagyobbaknak. Sokféle témát érintenek a versek: találkozunk mesehősökkel (Csudálatos Mary, Micimackó, A kis herceg, Hófehérke, A rút kiskacsa), szó esik gyerekekről, szülőkről, nagyszülőkről és egyéb családi viszonylatokról, más versekben nosztalgiával tekinthetünk vissza gyermekkorra. A szövegekben éppúgy jelen van a humor (Mákos rétes, Káposztafejek, A fiam meg a lányom, Az én autóm), mint az életöröm (A napsugár, A mi kertünk, A sündisznó, Rendkívüli gyereknap), de a negatív érzelmek, félelmek is helyet kapnak bennük (A könnyek országa, Mit tehetnék érted, Rossz gyerekek). S bár gyerekversnek tekintjük őket, mint minden jó vers, több korosztályhoz szólnak, olykor filozófiába hajló elmélkedéssel (A világ végén, Hullócsillag, Neked így, nekem úgy, Semmi sem tökéletes, A szavak, Nehéz okosan szeretni). A kötetről Bródy Jánossal beszélgettem.

– Azok a gyerekek, akik az 1973-ban megjelent Kép a tükörben, vagy az 1986-os Boldog születésnapot! című Halász Judit lemezekből ismerték és szerették meg Bródy János dalszövegeit, lassan nagyszülő korba lépnek. Milyen érzés, hogy ezek a közel félévszázados dalszövegek ma is ugyanúgy működnek, mint annak idején, és már a harmadik nemzedék hallgatja őket?

– Nem tagadom, jó érzés, hogy ebben a tiszavirág életű műfajban sikerült maradandó műveket létrehozni, de tudom, hogy ebben Halász Judit művésznőnek is elvitathatatlan érdemei vannak.  A dalokat általában az előadókkal azonosítják a hallgatók, és amikor a gyerekeim kezükbe vették az új kötetet, időnként meglepve mondták, hogy „Apu, nem is tudtam, hogy ezt is te írtad”.

– Valami különleges érzéke lehetett a gyerekekhez, hiszen, amikor az első, nagy sikert aratott gyermekdalok megszülettek, még nem volt saját gyermeke. A szövegek mégis betaláltak. Kiskorunk óta dúdolgatjuk őket, többségünk emlékeiben együtt él és a szöveg és a dallam, akár egy népdalban.

– Különleges érzékkel éppen Halász Judit rendelkezik, aki nélkül ezek a dalok talán nem is jöttek volna létre, és ő szokta idézni Heltai Jenő versét, hogy „Akit az istenek szeretnek, azt örökre meghagyják gyereknek”. A jó dalok egyik titka, hogy a dallam és a szöveg akár a DNS spirál, elválaszthatatlanul egybefonódik, és a befogadás rítusában egy kicsit mindenki a gyermekkorban megélt élményekhez hasonló lelkiállapotba kerül.

– A könyvforma ugyanakkor arra is lehetőséget teremt, hogy a dallam helyett a szövegre koncentráljunk, elmélyedjünk a sorokban. És akkor megtapasztaljuk, hogy amit olvasunk, színtiszta költészet. Mi született meg előbb? A szöveg vagy a dallam? A költészet vagy a zene?

– Általában versnek nevezzük, ami zene nélkül születik, és szövegnek azt, ami a dallammal együtt jut el a közönséghez, és ilyenkor gyakran előfordul, hogy a dalforma határozza meg az akár versként is olvasható szöveget. A hallgató szempontjából mindegy, hogy mi jön létre először, a lényeg, hogy az énekelt ritmusos szöveg minden másnál jobban kötődik az emberi lélekben. Szeretném sejteni, hogy mit éreznek azok, akik úgy olvassák a dalszövegeket, hogy nem ismerik a hozzá tartozó zenei formát.  Én mindig akkor tudtam a versekhez zenét szerezni, ha az olvasásuk közben megszólal bennem valamilyen dallam.

– Halász Judittal való barátsága és együttműködése a későbbiekben is megmaradt, a már emlegetett dalokon kívül olyan ikonikus dalszövegeket köszönhetünk a közös munkának, mint Csudálatos Mary, a Micimackó, a Luca babám, a Nehéz okosan szeretni, a Napsugár, a Rossz gyerekek, a Hívd a nagymamát!, és még hosszan lehetne sorolni. Mi a titka a több évtizedet átfogó munkakapcsolatnak, aminek szép példája A dal ugyanaz marad című dala, ami egyben a most megjelent verskötet címe lett?

– Minden kapcsolatban a legfontosabb kötés a bizalom, ami alapvetően meghatározza az          együttműködés formáját és idejét.  Én úgy érzem, hogy Halász Juditban sohasem csalódtam és remélem, hogy ő is így érez velem kapcsolatban. Kivételes tehetségével évtizedeken keresztül mindig megtalálta a hangot a gyerekek folyamatosan megújuló nemzedékeivel, és így történhet, hogy ma már gyakran az unokák hallgatják a nagymamák kedvenc dalait.

– Koncz Zsuzsának szintén meghatározó alkotótársa.  Nemcsak az Illés és a Fonográf zenekarban dolgoztak együtt, hanem számos gyerekdalt is jegyeznek közösen, mint például a meditatív A világ végént, és a Gyerekjátékok című nagylemezt.

– Egy dalszerzőnek a legnagyobb elismerés, ha olyan előadóművészek életművéhez járulhat hozzá, mint Koncz Zsuzsa, aki a 60-as évek óta állócsillaga a magyar zenei kultúrának, és szinte természetes, hogy örömmel válogat a műsorába olyan dalokat is, amelyek nemcsak a felnőttek számára jelentenek élményt, bár az igazán jó dalokat nehéz tisztán gyerekdalnak minősíteni, különösen akkor, ha a felnőttek is szívesen hallgatják. Weöres Sándor nyomán talán én is mondhatom, hogy nem gyerekdalokat írtam, hanem olyan dalokat, amiket a gyerekek is szeretnek.

– A gondolkodás éppolyan fontos a dalszerzőnek, mint a gondolkodtatás? Az énekelt ritmusos szövegnek ráadásul mindig felfokozott hatása van.

– Az énekelhető ritmusos szövegek sokszor az első megközelítései annak a kultúrának, ami körülvesz minket, és életünk folyamán nagy hatással vannak ránk a közös élményeinkhez kapcsolódó alkotások. Minden dal és minden vers közösséget teremt azokban, akik úgy érzik, hogy valamilyen formában a saját hangjukat hallják benne. És ahogy Babits Mihály írta, „Mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek.”

– Ennyi év alatt megváltozott a világ és megváltoztak a gyerekek is. Ám vannak örökzöld témák, amik negyven év távlatából is megérintik a gyermekek lelkét.

– Miután már több száz dal kötődik hozzám, nem igazán tudom őket szétválogatni, és hálás vagyok a szerkesztőnek, aki egy szép és ízléses kötetben összegyűjtötte az alkalomhoz illő dalszövegeket, és remélem, hogy az olvasók, akár kicsik, akár nagyobbak, örömmel forgatják majd ennek a kötetnek a lapjait.

– Miben más ez a könyv, mint az eddigi kötetben megjelent válogatások? 1998-ban például már megjelent egy gyerekdal szövegekből összeállított könyve.

– Úgy érzem, hogy ez az összeállítás a legteljesebb gyűjtemény, ami eddig megjelent, hiszen a 98-as kiadás óta is születtek újabb dalok, és úgy tudom, hogy az a kiadó már régen megszűnt. Nagy örömmel fogadtam a Móra Kiadó ajánlatát, és nem gondoltam volna, hogy Káposztás Judit vidám, ugyanakkor nosztalgikus illusztrációi ilyen szépen kiegészítik és vonzóvá teszik a kicsiknek és kicsit nagyobbaknak egyaránt szóló, versként is olvasható dalszövegeket.

Szénási Zsófia
Fotó: Tyukodi László

Bródy János: A dal ugyanaz marad, Móra Kiadó, 72 oldal, 4499 Ft

A dal ugyanaz marad

megvásárolható

kedvezményes áron

a Móra Kiadó

webáruházában

Olvasson bele

a könyvbe,

idekattintva