Wolf Kati gondtalan gyerekéveit Szentendrén, a Bükkös-pataknál és a Duna partján töltötte, szabadon és közel a természethez. Hangját és arcát már gyermekkorában megismerte az ország, amikor 1981-ben elénekelte a legendás rajzfilm, a Vuk főcímdalát, amely édesapja, az Erkel-díjas Wolf Péter zeneszerző szerzeménye. Korán eldöntötte, hogy előadóművész lesz. A gimnáziumban több együttesben énekelt, majd diplomáját a Zeneakadémián szerezte szolfézs-karvezetés-zeneelmélet tanár szakon. Első nagylemeze 2009-ben jelent meg Wolf áramlat címmel, 2010-ben az X-faktor első évadában tűnt fel. 2011-ben What About My Dreams? című dalával képviselte hazánkat az Eurovíziós Dalfesztiválon, melynek magyar nyelvű verziója az évtized legtöbbször játszott dala lett. Ezzel a magyar könnyűzenei élet kiemelkedő alakjává vált. Később részt vett A Dal című tehetségkutató zsűrijében. 25 kislemezt és öt albumot jelentetett meg az elmúlt évtizedekben, a legutolsót – Új utakon címmel – éppen november végén. Időközben – annyi év után – ismét gyerekeknek énekelt. 2020-ban Gyerekszáj címmel kijött egy CD-vel, amelyet újabb dalok követtek, s a két albumnyi anyag zöme foglalkoztató füzetek formájában is megjelent a Napraforgó Kiadónál. Az első egy téli, ünnepi foglalkoztató volt, a másodikat – Gézengúzok címmel – a gyereknapra időzítették, s ősz elején napvilágot látott egy iskolaváró füzet is. A kiadó további két füzetet tervez kiadni, és végül a dalokból összeállít egy verseskötetet.

– Hogyan született a Gyerekszáj album, ami tulajdonképpen családi vállalkozásnak  is tekinthető?

– Többször felmerült a pályám során, hogy gyereklemezt készítsek. Legtöbben a Vukból ismernek, azóta magam is anyuka lettem, apu is gyakran mondogatta, hogy kellene már egy gyerekalbum. Tetszett az ötlet, mégis folyton tologattam magam előtt a dolgot, soha nem találtam rá időt, azonkívül úgy gondolom, hogy a gyerekekhez szólni a legkomolyabb feladat, a legkomolyabb játék. Velük csak őszintén és teljes odaadással lehet kommunikálni. Aztán beütött a COVID, amikor másunk sem volt, csak időnk, szóval nekiálltunk megcsinálni a lemezt. Apukám, Wolf  Péter volt a zeneszerző, és szerzőtársa Fábri Péter a szövegíró. Pillanatok alatt összeálltak a dalok, amelyeknek a sztorija vagy megtörtént esetet idéz fel a családi, ismeretségi körből, vagy olyasmi, ami bármelyik kisgyermekes családban megtörténhet.  Alapvetően ovisoknak és kisiskolásoknak írtuk a dalokat, de a szülőkhöz és a nagyszülőkhöz is szólunk velük. Fábri Péter azt javasolta, hogy „Fiatal szülők könyve” lehetne az album alcíme. Tudatosan törekedtünk arra, hogy minőségi zenét játsszunk, olyan szövegekkel, amelyeknek valódi tartalmuk és mondanivalójuk van, és a dalok semmiképpen ne legyenek gügyögősek. Egy pici gyerek ugyanúgy megérdemli, hogy színvonalas előadást hallgasson, mint egy felnőtt. Nagyon aranyosak a dalok, gazdag harmóniaviláguk van, huncutok, édesek, viccesek, néha meghatóak a szövegek. Minimál hangszerelésben vettük fel a dalokat, és úgy lettek kitalálva, hogy bármikor elő lehessen adni őket egy szál gitárral. A gyerekkoncerteken gyakran így hangzanak el.

– Az első albumon 13 szám kapott helyet, és nemsokára követte a második is, ami viszont már nem CD-n, hanem a foglalkoztató részeként debütált.

– Különleges párost alkot Wolf Péter és Fábri Péter, mert szinte hetek alatt elkészítették a második lemez anyagát is. A popszakmában, amiben én dolgozom, ez egészen ritka. Fábri Péter elmondta, hogy amikor a gyerekei kicsik voltak, minden gyerekszáj-szövegüket azonnal felírta magának. Ebből családi hagyomány lett, most a fia gyűjti az unokái gyerekszáj-mondásait. Persze sose gondolta volna, hogy ezekből egyszer dalok lesznek. Van a dalokban olyan szöveg is, amely az én gyerekeimhez kötődik, de kamaszkorúak lévén megtiltották, hogy publikussá tegyem őket. Egyáltalán nem akarják, hogy a kisgyerekkori dolgaik nyilvánosság elé kerüljenek, amit tiszteletben tartok. Annyit azért elmondhatok, hogy az egyik legszebb dal a nagyobb családon belüli történet, ahol nagyon megbetegedett egy kisgyerek, komoly küzdelemből került ki győztesen, ami még közelebb hozta őt és az anyukáját. Különleges kapcsolatuk van, egyszer az anyukája elé állt és azt mondta: ”Anya, tudod mi szeretnék lenni, ha nagy leszek? Papucs a lábadon.” Ezt a dalt mutatták meg a szerzők elsőként, nekem pedig potyogtak a könnyeim.

– Hogy találtatok egymásra a Napraforgó Kiadóval, ami sorra megjelenteti a foglalkoztató füzeteket?

– Az első album után azon gondolkodtunk, hogy ma már nem nagyon működik a CD. Szerettük volna, ha valamilyen korszerűbb formában, de kézzelfogható módon jelennek meg az új dalok. Mivel a szövegek versként is megállják a helyüket, könyvben is gondolkoztunk. A kiadó ajánlotta a foglalkoztatót, ami egy kompakt műfaj, egy csomagban többféle élményt adunk: a matricák, színezők, tréfás feladatok mellett megtalálható a füzetecskékben a dalok kottája és szövege, mellettük egy QR-kód, amire „pittyentve” már szól is a dal a Spotify-on. Ha valaki kicsit zenél, vagy van valaki a családban, aki például gitáron játszik, a kották alapján maguk is előadhatják a dalokat. Azért klassz ez a kiadvány, mert egyszerre szól a szemnek és a fülnek, és közben még kreatívkodni is lehet. A dallamok és szövegek aranyos és helyes rajzokkal párosulnak, amelyeket Fekete Bernadett készített, akivel a Gryllus Kiadó révén ismerkedtem meg. Nagyon szeretem a rajzait, mert teljesen egyediek: egyszerre cukik és kópék a figurái, így egyértelmű volt, hogy a foglalkoztatókat is ő fogja megcsinálni.

– Rendszeresen koncertezel is a gyerekeknek?

– Nem mondom, hogy rendszeresen, hiszen alapvetően popzenész vagyok, ez a fő csapásirány. Inkább színes mellékszál ez az életemben, ami ugyanakkor nagyon fontos és nagyon szeretem. Az elmúlt hétvégén például Kárpátalján jártunk, ahol a felnőtteknek szóló adventi műsorunk mellett gyerekkoncertet is adtunk. A gyereknek szóló fellépésekre mindig viszünk a füzetekből is, amiket a kicsik akár a műsor közben is színezhetnek, nézegethetnek. Persze egy-egy gyerekkoncerten nem tudjuk előadni az összes dalt, pontosan látjuk, hogy meddig bírja a közönségünk. Anyaként megtanultam lelassulni, és a humorosabb oldaláról felfogni a dolgokat. A gyerekkoncert egyébként rövidsége ellenére is nagyon nehéz műfaj, mert a gyerekek őszintébbek és rögtön lereagálják, ha nem vagy hiteles és nem teszed oda minden energiádat. Viszont nagyon hamar felpörögnek és ráhangolódnak a számokra, ha tetszik nekik a műsor.

– Milyen tematikák és élethelyzetek jelennek meg a füzetekben szereplő dalokban?

– Van egy téli-karácsonyi füzetünk, amiben a hóról, egy elveszett kesztyűről, a sötétségről és a fényről, a gyermeki képzeletről és a kicsik meseszeretetéről szólnak a dalok. A másodikban az igazi gézengúzokról esik szó, akik csibészkednek, csúsznak-másznak, rosszalkodnak, nem akarnak aludni menni, meg a kislányokról, akik várják az álombeli hős eljövetelét. A harmadikban sulis dolgok jelennek meg: gyerekek, akik még pár percet aludni szeretnének, gyerekek, akiknek suliundoruk van, félnek a csengősárkánytól, és örülnek, ha néha betegek. A szövegek gyakran huncutok, humorosak, megmosolyogtatók, emellett együtt érzők és szeretetteljesek. Még több foglalkoztatóra való dalunk van, amelyek a füzetekkel együtt fognak felkerülni a zenemegosztó oldalakra.

– Milyen feladataid vannak mostanában?

– Fábri Péter zseniális szövegíró, és persze nemcsak gyerekszövegeket ír. Nemrég adtam elő egy 24 dalból álló dalciklust angol nyelven, zongorakísérettel Sommerreise címmel. Apám írta hozzá a zenét, az énekmű Schubert híres Winterreise-jének az ellenpárja. De a könnyűzenében is nagy változás történt az életemben. Jó ideje a pályán vagyok, eddig inkább elektro-pop jellegű zenéket ismert tőlem a közönség. Nemrég újjáalakult a zenekarom, egy állandó csapat kísér a korábbi, egyébként remek session zenészek helyett. Évek óta vágytam egy állandó bandára, és egy lemezanyag elkészítésére, ez most az új tagokkal végre sikerült. Mert egy album mindig sokkal több, mint egy dal, számos egymásba fonódó történetet el lehet vele mesélni. Vérbeli pop-rock, a pörgő ritmus, elsöprő energiák, nagy balladák, szerelmes és bulis dalok vannak az albumon. Havonta jövünk ki az új dalokkal a zenei megosztó felületeken.  Az album címe: Új utakon, amiben nyolc új dal és két feldolgozás szerepel. Zorán Apám hitte című slágerének feldolgozásával éppen karácsony előtt jövünk ki.

– Mit kívánsz a gyerekeknek az ünnepekre?

– Bármilyen közhelyesnek is hangzik, csak azt tudom kívánni, hogy mindenki legyen azokkal, akiket szeret. A családdal, a barátokkal, simuljanak ki a dolgok, legyen időnk egymásra. Mi nagyokat szoktunk családozni, társasozni, röhögni, kajálni. Merjünk lelassulni és élvezni az együtt töltött időt!

Szénási Zsófia
Fotó: Lang Nándor

Wolf Kati: Gyerekszáj 1. Téli foglalkoztató füzet, Napraforgó Kiadó, 16 oldal,1990 Ft

Wolf Kati: Gyerekszáj 2. Gézengúzok, Napraforgó Kiadó, 16 oldal, 2490 Ft

Wolf Kati: Gyerekszáj 3. Vár a suli!, Napraforgó Kiadó, 16 oldal,2490Ft

A Téli foglalkoztató füzet

a Gézengúzok

a Vár a suli

megvásárolható

kedvezményes áron

a Napraforgó Kiadó

webáruházában