Bognár Péter azon íróink egyike, akinél sosem lehetünk biztosak abban, mivel rukkol majd elő legközelebb: örök kísérletező kedve nyomán mindig újszerű formában olvashatunk tőle. A teljesség igénye nélkül hadd álljon itt néhány példa a formai avagy tartalmi újításaira: A rodológia rövid története a szerző állítása szerint egy tanulmánykötet, a rodológia azonban egy nemlétező áltudomány. A 2022-ben a Hajózni kell, élni nem kell kötettel elkezdett trilógiája pedig egy olyan detektívregény, melynek egy polgárőr áll a középpontjában, ilyen módon rögvest egyfajta anti-detektívregénnyé alakítja át a művet. Nem meglepő tehát, hogy legújabb regénye, a Lovagoljon Perzsiába a halál! is egy hibátlanul kivitelezett fejest ugrik az őrületbe, melyben semmi sem az, aminek elsőre látszik.

Egyszóval igazi nagyvilági dáma, egy letűnt kor egyik utolsó gyermeke – nem ismeretlen alak az ilyen az irodalomban, és az olvasó már fel is készül, hogy majd szarkasztikus megjegyzéseivel és hihetetlen élettörténeteivel traktálhat minket az oldalon. Sajnos nem élvezhetjük sokáig társaságát, még a kötet első oldalain elhalálozik - halálos ágyán pedig nagy titokban egy bőrkötéses könyvet hagy főszereplőnkre, azzal a feladattal, hogy mindenképpen juttassa el egy Perzsia nevű illetőnek, mert “ez az ő családjának a története”. Azt is kiköti, hogy ez egy borzalmas iromány és bele ne olvasson. Innen indul a krimibe illő nyomozás a rejtélyes Perzsa után.

A kutakodás pedig egy izgalmas, őrült hajtóvadászatnak ígérkezik; főleg, amikor kiderül, hogy az őrültnek tartott rokon, a pap Kasszián bácsi lehet az, aki nyomra vezetheti őt a Perzsia ki- illetve holléte ügyében. Kasszián bácsi, aki benzines rollerén szeli át a vidéket egy arany bukósisakban, és előszeretettel hangoztatja, hogy valójában minden párnak csak a szexuális életét kell rendbe raknia, és máris megszűnnek a problémák az életben, és mondanivalóját megerősítendő, mindenkinek ad is egy példányt a saját Bibliájából, a Kóser szex című irományból. Míg Tantin néni alakja azért ismerős lehet az olvasóknak, Kasszián bácsi őrülete egészen egyedi, a benzines roller szerelésén keresztül bemutatott Isten-analógián át bármelyik hosszabb monológjáig, szinte látjuk, ahogy hittérítőként szeli az utcákat olyan sebességgel, hogy pusztán aranyszínű sisakját pillanthatjuk meg elsuhanni. Őrülete rögvest több értelmet nyer, amint a főszereplő mégis beleolvas a bőrkötéses könyvbe, és rádöbben, hogy a néni bizony át akarta verni, hiszen ez valójában az ő családjuk története. A szörnyű része pedig, amitől a gondos rokon óvni szerette volna, egy tizennyolcadik századi felmenő története, akit kissé túlságosan is lenyűgöznek az alkimisták tanai, megkísérli lecsalogatni az isteni szikrát (az elektromosságot) az égből egy sárkány segítségével – az egyre nagyobb kísérleti modellek földön tartásához végül akkora erő kell, hogy két ökör illetve néhány paraszt segítségével tartja a kötelet.

Valamiért ez a történet egy fordulópont a főszereplő számára, aki eddig nem tervezte visszaadni a könyvét a rejtélyes Perzsának, ez az indokolatlan “tömeggyilkosság” viszont úgy felháborítja, hogy mégis a nyomába ered. “Döbbenten fordítottam le az utolsó sorokat. Döbbenten, vörösen a szégyentől, és - hogy stílszerűen fogalmazzak - porig sújtva. Mintha váratlanul és minden ok nélkül lekevert volna valaki nekem egy istenes pofont” - írja, azonban ha őszinték akarunk lenni, az olvasó kissé értetlenül áll efölött a reakció fölött, hiszen a szövegről még maga a narrátor is megállapítja, hogy aljas kitaláció, rágalom, miegymás. Ilyenformán kissé megindokolatlan marad a személyes szál is - azt nem tudjuk meg, pontosan miért tölti el ekkora szégyennel felmenője tette. Túl nagy lenne a kollektív felelősség súlya rajta? Esetleg ez egy allegória lenne egy, valóban a saját családja által a múltban elkövetett, talán háborús bűnre? Vagy attól undorodik, hogy valaki így akart íróvá válni, hogy ehhez hasonló történeteket fabrikált a könyvbe? Utóbbi még talán releváns is lehet, hiszen a későbbiek folyamán előkerül némi elmélkedés az irodalom mibenlétéről is.

És itt kell megemlítenünk az elefántot a szobában - a rejtélyes Perzsát, akiről meggyőződésem, hogy nevét pusztán annak köszönheti, hogy valamiképpen kapcsolatot teremtsen a mű és annak címe között. Első ránézésre ugyanis kevés párhuzamot fedezhetünk fel Hajnóczy művével. A halál kilovagolt Perzsiába a maga módján egy rendkívül realista mű – sűrű, minimalista, fojtogató szöveg; ismétlődő, rituális mondatokkal, mely a delíriumos állapot kényszerességét próbálja megjeleníteni. Ez az áhított delíriumos állapot pedig nem más Hajnóczynál, mint a vágyott menekülés, hogy végre átérjen a “másik oldalra”, Perzsiába, ahol megszabadulhat az őt ebben a világban nyomasztó érzéseitől. Bognár hőse ezzel szemben nem jár az önpusztítás útján, és nem tűnik úgy, mintha saját maga elől menekülne – bár való igaz, hogy a mindennapi élet problémái helyett egy ilyen nyomozásba beleásni magunkat valószínűleg egyfajta pótcselekvés. Bognár stílusa pedig minden, csak nem minimalista, a karakterek teljesen valószerűtlen helyzetekben találják magukat. Nevezhetnénk a címválasztást tehát inkább irodalmi párbeszédnek – azzal, hogy Bognár teljesen elutasítja Perzsiát, azt mondja, hogy ő nem menekülni fog, hanem bizony szembenézni a családi múlttal és annak következményeivel. Ami a kötet szinte felénél megint csak megdőlni látszik, ugyanis egy új információ birtokában hirtelen feladja a Perzsa utáni nyomozást.

Mintha a szerző útközben meggondolta volna magát, és elfogyott volna a motivációja a szürreális és groteszk családtörténet megírásához. Ennek oka lehet, hogy eredetileg a kötet folytatásos tárcaként jelent meg egy “lassacskán intézménnyé nemesülő irodalmi portálon”, és ez bizony a végső köteten is érződik. Lehet, szerencsésebb lett volna tárcagyűjteményként, mintsem tárcaregényként aposztrofálni, hiszen az egyes darabok nagyon is lazán vannak összefűzve, sőt, egy ponton már abszolút megszűnik köztük a kapcsolat, és Harkivtól egészen egy curling csapatig jutunk, miközben a művészet mibenlétén elmélkedünk.

Bognár Péter minden kétséget kizáróan ismét egyedit alkotott, azonban a műfaji keretek feszegetése ezúttal kevésbé sikerült jól, mint korábban. Ennek ellenére nem tudom nem ajánlani, hiszen Kasszián bácsi alakjával mindenkinek érdemes megismerkednie.

Bráder Edina

Bognár Péter: Lovagoljon Perzsiába a halál!
Magvető Kiadó, 128 oldal, 4999 Ft