Pszichohistóriai merülés – Milbacher Róbert: Ködképek az irodalom láthatárán című kötetéről
Bráder Edina - 2025.07.08.

Milbacher Róbert sokoldalú szereplője a magyar irodalmi közéletnek – nem csupán irodalomtörténészként és kritikusként, de szépíróként is tevékenykedik. Ezen felül pedig az irodalmi ismeretterjesztést is céljául tűzte ki, erre volt példa a 2011-ben megjelent Legendahántás, mely különböző magyar mítoszokról igyekszik lerántani a leplet; például, hogy valóban elszavalhatta-e Petőfi a múzeum lépcsőjén a Nemzeti dalt, vagy hogy felesége, Szendrey Júlia valóban nadrágban járt-e. A szerző nemrég megjelent kötete, a Ködképek az irodalom láthatárán bizonyos értelemben ennek a könyvnek a párja: hasonlóan könnyed, szórakoztató stílusban beszél irodalmi alakok lelki életéről.
Léteznek irodalmi alakok és művek, amelyek körül olyan erős a nemzeti kánon, hogy hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy ők maguk is érző, hús-vér emberek voltak egykoron. A legtöbb ilyen alkotót talán a klasszicizmus és a romantika idejéből emeltük ilyen naggyá, gondoljunk csak például a szinte érinthetetlen Petőfire, vagy Katona József Bánk bánjára, melyet még mindig olyan pátosz övez, hogy lehetetlen róla bármi negatívat állítani. Milbacher Róbert kötete éppen ez ellen kísérel meg tenni: az alkotók lélektani problémáit műveiken keresztül mutatja be, és mutat rá arra, hogyan járulhatott ez hozzá egy-egy mű születéséhez.
Nem kis vállalkozás ez, hiszen pusztán az eltelt idő is nehezíti azt, hogy az írókat közelebb érezzük magunkhoz. A szerző azonban közvetlen, közérthető stílusban tárja elénk vizsgálódásait, így a szöveg mentes az irodalmi tanulmányokra jellemző szakzsargontól, illetve akadémiai stílustól. Nem mentes azonban a tekintélyes forrásanyagtól, melyet a rövid fejezetek mellé felvonultat. Az egyes szövegek mellett korabeli illusztrációkat, fotókat, szövegrészleteket láthatunk; az enciklopédiákra jellemző szerkesztés és tördelési mód pedig még látványosabbá teszi a kötetet. Mégis, ezek a szövegrészletek néha céltalannak tűnnek a fejezetekben – sokszor egy-egy kortárs tollából származó idézetet olvashatunk, de bármiféle lábjegyzet vagy magyarázat nélkül, így néha nehéz megállapítani, pontosan hogyan is kapcsolódik a részlet az éppen tárgyalt témához.
Milbacher Róbert szakterülete a XIX. századi magyar irodalom, és ez bizony meg is látszik a köteten – ismerős közeg ez neki, és úgy mozog a szerzők között, mintha régi barátai lennének; könnyeden lépdel egyik szövegükről a másikra, és mindig pontosan tudja, melyik művük egy-egy részletét érdemes a vizsgálat kiindulópontjaként használni. Talán nem mindenkiben merülne fel, hogy amikor a Csongor és Tünde kezdő jelenetében Mirigy az almafán pirosló almákat egy szűz lány kebleihez hasonlítja, az a Vörösmartyban tomboló, elfojtott erotikus vágyra utal, mely más műveiben is tetten érhető. A szerzőben azonban nem pusztán felmerül, hanem gondosan válogatott érvekkel be is bizonyítja nekünk igazát. Ilyen és ehhez hasonló kérdésfelvetésekkel találkozhatunk a kötetben, például hogy vajon Petőfi szerelme a tizenéves gyereklány Etelka iránt őszinte lehetett-e, vagy pusztán kapóra jött a halott kedves képe az irodalmi karrier beindításához; illetve a személyes kedvencem, miszerint találkozhatott-e valaha Arany János Karl Marxszal.
A Ködképek az irodalom láthatárán célja tehát, mint ahogy az utolsó példánkon is látszik, leginkább a szórakoztatás, mintsem a komoly tudományos ismeretterjesztés – legalábbis a szöveg stílusa erre utal. Ennek okán azonban a kötet kissé mintha keresné saját helyét a polcokon: nem nevezhető kifejezett célcsoportnak sem a tudományos közeg, sem pedig a hobbiolvasók. Ez a szerkesztésen és a szövegeken is meglátszik, a fejezetek viszonylagos sorrendben követik egymást ahhoz képest, hogy éppen melyik szerzőnk lelkivilágába ugrunk fejest; ezek azonban nincsenek külön fejezetekben elkülönítve, és néha egy-egy átfogóbb témájú fejezet is felbukkan közöttük.
Egy szó mint száz, Milbacher kötete könnyed, szórakoztató olvasmány, és vizsgálódásai nyomán mi magunk is elgondolkodhatunk a jól ismert irodalmi alakok életéről – azonban mivel egyetlen felvetést sem kezelhetünk tényként, ha nagyobb fajsúlyú irodalmi munkára vágyunk, ne ezt vegyünk kezünkbe.
Bráder Edina
Milbacher Róbert: Ködképek az irodalom láthatárán
Magvető Kiadó, 304 oldal, 6499 Ft
Ajánló tartalma:
Az archívum kincseiből
Tarján Tamás – Könyvbölcső. Ismételt mondatok
Titokzatos Tibet – James Hilton: A Kék Hold völgye
Humor, hit, haiku, halál – Nagy Bandó András: Sosemvolt Toscana
Kelepcék, ügyletek, hadjáratok – Iszlai Zoltán: A leányzó fekvése
„Naivan” groteszk mesék – Petőcz András: Sárga virág a feleségem


















