Vajon a fatörzs túl vastag vagy az én fejszém talán túl kicsi? Folyvást ezen töprengek, miközben kedves volt ELTE-s tanárom, Nádasdy Ádám vaskos kötetét forgatom. Recenzióra vállalkoztam, de félek, a feladat meghaladhatja az erőmet. Megpróbálok a címbe belekapaszkodni, de ez sem igazán megy. A borító csupán annyi eligazítást kínál, hogy a nyelvi illemtanról van szó, „… ahogyan a jó illemtanár is megtanítja: hová kell szmokingban és hová kell bermudában menni … rossz illemtanár az, aki mindig mindenhova a szmoking felvételét ajánlja.” Számomra talán fogyaszthatóbb lett volna az alternatívát kínáló alábbi címvariáns: Szmoking? Vagy bermuda? Annyi bizonyos, hogy recenzensként és magyart is tanító angoltanárként korábban lényegesen könnyebb dolgom akadt a Milyen nyelv a magyar? (Corvina, 2024), illetve a Milyen nyelv az angol? (Corvina, 2024) Nádasdy-művekkel.

Hát jó, akkor rugaszkodjunk el egy másik kiindulópontról. A kötet jól érzékelhetően amolyan visszatekintő gyűjtemény Nádasdynak az elmúlt bő harminc évben a nyelvről és nyelvhasználatról született írásaiból. Aki elmulasztotta volna elolvasni pl. a Magyar Narancs korábbi (2001–2009) számaiban a neves nyelvész Modern Talking cím alatt futó kitűnő cikkeit, avagy szívesen idézné fel az általa akkor olvasottakat, nos, erre nyújt kiváló lehetőséget a Magvető Kiadó. A szerző és Turi Tímea szerkesztő kilenc fejezetre osztotta a közel kétszáz talányos, hívogató alcímekkel ellátott rövid írást. Az olvasó tetszése kezdheti a témában való elmerülést a Hangokkal vagy éppen a Szókinccsel. De ott kínálja magát a Mi a nyelv és mit csinál?, valamint a Jelentés, stílus, használat fejezet is. Sőt, a kíváncsibb búvárok éppenséggel szemezgethetnek a Mutatóban is az olyan tárgyszavak között, mint pl. a hangrend vagy a hangsúly vagy éppen a családfa és a csimpánz. Elárulom, a recenzens is ezt tette, és elsőként az általa az angolban szívesen tanított kollokációkat lapozta fel.

Az Előszóból egyébként azt is megtudjuk, hogy a kézikönyvben helyet kaptak az Ízlések és szabályok (2003), valamint a Prédikál és szónokol (2008) értékes anyagai is, s ebből bizonyos – de semmiképpen sem zavaró – átfedések adódnak. Nincs ezzel semmi baj, Nádasdy következetesen vezeti elő nyelvművelő tanításait, amelyek helyenként szembemennek néhány általánosan elfogadott, ám alapvetően téves tézissel. Ezeket a laikusok „tévhiedelmeinek” nevezi. Miközben a szerző szokásához híven bőségesen adagolja az életből ellesett szellemes és meggyőző példákat, rámutat arra, hogy nem léteznek „primitív” nyelvek, a magyar nyelv nem valamiféle sajátságos képződmény, a nyelv és a nyelvhasználat pedig nem azonos dolgok. Nincs sok értelme a nyelvbe jobbító szándékkal beavatkozni és a károsnak vélt elemek kíméletlen kigyomlálására törekedni. A nyelvművelés tehát nem mosható össze a nyelvvédelemmel, ébreszti rá a szerző a fogalmak között naivan tévelygőket az alapfelfogására. A közérthetőség kedvéért fogalmazzuk meg ezt másképpen is: Nádasdy nincs kibékülve a devianciák kiiktatására törekvő szándékokkal, – szilárd véleménye szerint a műveletlen nyelvhasználat nem bélyegezhető „rossznak”. Csak a beszéd „szemetesedhet el”, maga a nyelv nem. És ez az a pont, ahol elérkezünk Nádasdy nyelvi illemtanához, amelynek minden egyes cikke önmagában is műremek! „A nyelvhelyesség, ami normakövetést jelent, olyan mint az erkölcs.” (Élet és Irodalom 2010) A nyelv a kommunikációra való találmány, azért a nyelvtudományban a helyességnek egyetlen egy definíciója létezik, az, hogy sikeresen megvalósult-e a beszélő közlése.

A szerző egy másik, a fenti tévhiedelmekkel harcoló sarkalatos állítása az, hogy az idegen szavak nem silányítják, hanem gazdagítják a nyelveket. Ezt a „Rovarirtóval a szavak erdejében” (eredetileg a Népszabadságban még 1997-ben megjelent) című írásában fejti ki. Az esszé a sokakat zavaró idegen nyelvű feliratok esetében akkor higgadtságot javasolt és javasol ma is, hiszen az idegen szavak megjelenése – sokak megalapozatlan véleményével ellentétben – nem jelenti az adott nyelv romlását. Nyelvromlás valójában nem is létezik, csak nyelvváltozás. Azokat, akik a fentiek miatt hadakoznak, valójában a saját kultúrájuk állapota aggasztja, és ezért fogalmaznak meg a nyelvi „korcsosulással” kapcsolatban szenvedélyes intelmeket. Nádasdy szerint, a nemzeti kultúra tekintetében, joggal. Nyelvromlásról azonban csak abban az esetben beszélhetnénk, amennyiben egy adott nyelv kommunikatív potenciálja gyengülne. Ilyen esetre az emberiség történetében azonban még nem akadt példa. „A nyelvek hibátlanok, mert egyetlen céljuk és funkciójuk az üzenetek kódolása és átvitele.” (Pannonhalmi Szemle 2024) Idegen szó egyébként az, amit annak érzünk. Minél újabb, annál idegenebb. Nádasdy jótanácsa még 2001-ből így szól: Ne az idegenszó-ellenesség szólamait szajkózzuk, hanem készüljünk fel egy soha nem látott idegenszó-áradat okos fogadására.” Ez az áradat szerény véleményem szerint már el is ért bennünket. Más kérdés, hogy az iskolai oktatásban átgondoltan felkészültünk-e rá?

E ponton a recenzens úgy döntött, hogy nem merítkezik bele egy harmadik témakör részletesebb ismertetésébe, hanem amolyan kedvcsináló kvíz kérdésekként felvillant néhány olyan szakkifejezést, amellyel az olvasók megbarátkozhatnak, sőt ki is nyomozhatják a jelentésüket: pl. gazdaszó, nyelvi ellipszis, argumentumok, pro-drop nyelvek vagy éppen fejfőnév. Folytatom a sort: A magyar gyengén van-törlő nyelv, igekötőnk pedig kétféle van, de a meg csak perfektív lehet. „A magyar mondattan két kényes-fényes primadonnája az igekötő, meg a tagadószó. Mindkettő a fókuszba törekszik, azaz „fókuszkeresőek.” Ennyi házi feladat a könyvbúvároknak talán elég is lesz!

Terjedelmi okok miatt ennél több ízelítőt sajnos nem tudtam a recenziómba belezsúfolni. Már csak egyet teszek hozzá: rendkívül hasznos, hogy az elmélkedő, de játékos stílusban író Nádasdy tanár úr nem mulasztotta el, hogy a kézikönyv végén a nyelvekről, illetve a magyar nyelvről és rokonságáról Ajánlott olvasmányok listájával ajándékozza meg az érdeklődő olvasót.

Deák András Miklós

Nádasdy Ádám: Szmoking és bermuda. Nyelvészeti írások
Magvető Kiadó, 766 oldal, 8999 Ft