Álmodunk, olvasunk, tanulunk és játszunk

Meseutca, felhőgyár, kiscsacsi és borz
Lorenz Pauli –Kathrin Schärer Hű, de bátor! c., nagy alakú, inkább pontosan, mint meseszerűen illusztrált kötetben, mely a kicsiknek szól, négy barát kel versenyre. Ki a legbátrabb közöttük: a kisegér, a csiga, a béka vagy a veréb? Ki milyen próbát áll ki, hogy megmutassa, mennyire bátor? A képeskönyv, amelyet Földényi Júlia fordított, kellőképpen vidám is, komoly is. Utóbbin azt értem, néha nem az a bátorság, hogy valami elképesztő, veszélyes dolgot viszünk véghez.
Örömmel hívom fel a figyelmet egy török író könyvére, ami eléggé ritka alkalom. Mevlâna Idris Zengin Csengő-bongó meseutca c. kötetében találkozhatunk a macskával, aki megirigyli a vándormadarakat, egy beszélő kutyával (hozzávágtak egy lexikont, amiből minden tudás átszállt a fejébe), a meséket jó pénzért vásárló emberrel, de van itt három szúnyog, akik a valóságot összetévesztik egy képpel, és nagyon rosszul járnak, és hadd említsem a krokodilt, amelyik egy kisfiú álmából került a Sárga Telefon utcájába… A török író meséi ötletesek, meglepőek, olyik vidám, másik pedig szomorú. Mindenesetre varázslatos világot tárnak elénk, amelynek egyes részleteit láthatjuk Daģistan Çetinkaya képein. (Fordította Sipos János.)
A kamasz-(pöttyös) könyvei által népszerűvé vált írónő, Balázs Ágnes Torkos Turpi és a felhőgyár c. kötete, amely Kun Fruzsina színes illusztrációival jelent meg, a kisebbek kedvence lesz, hiszen a Már tudok olvasni sorozatban jelent meg. „Hogy kicsoda Torkos Turpi? Egy árván maradt kismanó, aki korán ráébredt arra, hogy turpisság nélkül nem boldogulhat a világban.” Torkos Turpit egy szélvihar sodorja a felhőgyárba, ahol a munkások (heten vannak!) arra kérik, tegyen igazságot köztük. Melyikük munkája ér a legtöbbet, melyik felhőalakzat a legszebb. A nagytiszteletű vendéget nem illik noszogatni, a felhőgyári munkások türelmesen várnak a döntésre. Turpi visszavonul, bezárkózik szobájába és… a rengeteg torkoskodástól kigömbölyödik, mind nehezebbé válik… De a folytatást és a megoldást már nem árulhatom el. Balázs Ágnes új műve üde kötet, pompás színekkel.
Osvát Erzsébet A szerencsét hozó kiscsacsi c. kötete fél tucat mesét kínál a kis olvasóknak. Olvashatunk például a három fehér harisnyás nyírfácskáról, akik tulipánná akartak változni, a kiscsacsiról, amelyik szerencsét hoz 8 éves, árva gazdájának, a királylányról, aki elfelejtett nevetni, öregapóról és öreganyóról, akiknek csodás módon lesz előbb egy kisfiúk, aztán egy kislányuk, a rongyos ingű, lyukas kalapú, foltos nadrágú madárijesztőről, akiből hóember lesz, a jóságos Békombákom királyról, akinek kezdetben nincs utóda és a… A népszerű írónő finom tónusú, jóra intő, a szeretetet középpontba állító írásaihoz Kass János készített művészi rajzokat.
A mesélő, Békés Pál Borz a sámlin c., az író életműsorozatában megjelent kötetében, beköltözik egy közepesforma, régi bérházba. Kiderül, hogy egyik szomszédja egy borz, akit – nem elírás – Szűcssebestyénnek hívnak. A nyugdíjas illető (nem mondhatjuk, hogy állat, jószág, stb.) gyakran üldögél ajtaja előtt, sütkérezik, szivarozik és ha kérdezik, szívesen mesél. Például B. B-ről, amerikai rokonáról, Bűzös Borzról. Aztán a mogyoróbogyófáról, amelyet ebből az udvarból kellett kimenekíteni, mert egy fűrészes ember már éppen ki akarta vágni. Egy napon nagyon letörtnek látszik, nem csoda: nála vendégeskedik Kóborz. A kóborz általában bohó, csakhogy ez savanyú, búskomor alak, mert borúlátó. Hogyan sikerül elérni, hogy derűt lásson? A Szűcssebestyén tanítójának számító Azúr Borz, a borzak borza valódi bölcs és esőcsináló. Az ő története csakúgy leköti az ifjú olvasót, mint hősünk nagy dilemmája: igazságot kell tennie a borzok két pártja között. Tudniillik, a rókák és a borzok között ősidők óta feszült a viszony. Nem csoda, utóbbiak egyszerűen elfoglalják a borzvárakat, amikor azok elkészülnek, és kiszorítják belőlük építőiket. Békésnek ezúttal is sikerült egy eredeti, az átlag színvonal feletti művet írnia, arra bizonyíték e Kalmár István által humorosan illusztrált kötete.

A holdbeli fickó és a tanító tréfamester
„Álomfickó a holdbeli ember… Különös legényke…Tarka a ruhája és a köpenye úgy lobog utána, mint a denevér szárnya… Széles karimájú kalap van a fejé, az arca kerek, akárcsak a holdvilág, a szeme ravasz, és úgy csillog, mint a legszebb borostyánkő.” A továbbiakban azt is megtudni róla, hogy nagy, piros esernyője van, azzal ereszkedik le a magasból. Barsi Ödön Álomfickó meséi c. kötete Béluska és Álomfickó közös, különös, mesei (vagy mesés) kalandjait mondja el 26 fejezetben. Az író ötleteit érzékeltetni akarva csak néhány esetet idézek fel: egy kivájt görögdinnyében a tóhoz gurulnak, ahol pecáznak, és találkoznak a nagyszakállú, vidám törpével, Pipókával. Az eredményes horgászat után halászlevet főznek. A varázserdőbe magukkal viszik Évikét és Erzsikét, a kisfiú pajtásait. Itt tündérekkel találkoznak, és magával a Tündérkirállyal és a Tündérkirálynővel is. Egyszer Béluska mesekönyvei kinyílnak, és előlépnek az ismert mesehősök: az állhatatos ólomkatona, Grimm-mesék hősei, Maugli A dzsungel könyvéből és Hétszűnyű Kapanyányi Monyók a magyar népmeséből. Egy megható fejezetben a kisfiú fájdalmas felismerésre tesz szert: vannak gyerekek, akiknek nem jut sütemény, édesség. Utolsó mákos rétesét egy éhes, szegény kislánynak adja. Minden fejezet végén megszólal a kakas, a hajnalt jelezve, mire a nap felkel, Álomfickónak a holdon kell lennie. „Nagyon sok kisfiú van a világon, mások is szeretnék hallani a meséimet” – indokolja végleges távozását. Az író változatos hangulatú, jóra buzdító, nem egyszer ismereteket közlő meséihez B. Szeleczky Piroska színes és fekete-fehér rajzai társulnak, érzékeltetik, milyenek voltak régen a mesekönyvek. (A kötet ugyanis a 40-es évek egyik sikerkönyvének felújítása.)
Naszreddin Hodzsát, azaz Naszreddint, a tanítót több nép is a magáénak vallja: törökök, irániak, afgánok, üzbégek. Valóban élt-e, mégpedig a 13. században, vagy pedig csupán legendai alakról van szó, lényegét tekintve, legalábbis nekünk magyaroknak mindegy is. Nekünk azok a történetek a fontosak, amelyek a 16. századtól kezdve az arab-török (mohamedán) világban terjedni kezdtek, és mára az ún. világirodalom részeként nálunk is ismertek és kedveltek. Hogy miért? Mert humorosak, bennük anekdotikus formában erkölcsi példázatok és fontos tanulságok, nem túlzás: mély bölcsességek rejlenek. Most egy török költő 42 prózakölteményét, rövid verses meséjét olvasva ismerhetjük meg a rengeteg Naszreddin-tréfa egy részét. Mustafa Ruhi Şirin kötete címe szerint ő A világot kinevető ember, e verseket olvasva és Ferit Avci rajzait nézegetve úgy vélem, a világot megnevettető és elgondolkodtatásra késztető is. (Fordította Csáki Éva.)

Mesék és receptek
Gaál Zsuzsa Vacka-kóstolója mindenekelőtt a 2008-ban indult és 2011. november 19-től megújulva folytatódó (MR 1 Mese-sáv) Vacka Rádió hallgatóinak okoz örömöt. Hiszen a szerző mesél, olyan érdekes figurákról, mint amilyen Pumpusek bácsi, a nyugalmazott csőkutya, Zűrös Pertli, az óvodás korú kismacsek vagy Pötty Zorka, a Fürkész újság filctoll-díjas cinkeriportere, vagy dr. Roóz Márton, a Hókupackavacka háziorvosa. És olyan különös eseményekről, mint amilyen Sztrapacskamacska szülinapja, olyan rendkívüli dolgokról, mint amilyen a buborékértelmező kéziszótár, vagy Zuzmorc metrója. Minden fejezet végén valami finomság receptje található, elképesztő nevekkel: Speciális ukmukfukk,Cakkos pocakos, Tétova piskóta őszi latyak módra, de a Vasárnapi kütyü sem akármi. A recepteket Német Józsefné Baksa Judit állította össze, Kispupák Zsömle szakácskönyvének szereplőit Faltisz Alexandra örökítette meg. A szerző szándéka minden bizonnyal megvalósul a végére: a gyerekek olvasókká és ínyencekké válnak.

A lovagkirály megmentése
Fabian Lenk az angolok legendás királyáról, Oroszlánszívű Richárdról írt izgalmas krimit a 9–12 éveseknek. S mivel műve a már jól ismert és népszerű Idődetektívek sorozatban látott napvilágot (8. köteteként), tudjuk, hogy Julian, Kim, Leon és a rejtélyes macska, Kija újabb időutazáson vesz részt, ezúttal a 3. keresztes hadjárat korába, 1194-be kerülnek, amikor is a Szentföldről visszatérő lovagkirályt (európai, keresztény) ellenfelei fogságba ejtik. A váltságdíj olyan nagy, hogy megingathatja Anglia pénzügyi helyzetét. Kik és hol tartják fogva Richárdot? Ki segít az ifjú detektíveknek? Az izgalmas történet hiteles történelmi eseményeken alapszik, a kötet függelékében (Szószedet) ezeket röviden megmagyarázzák. Almud Kunert illusztrációi visszaadják a történet feszültségét és hitelességét. ( Fordította Sárossi Bogáta.)

Őskori „szörnyek” és mai kedvencek
Sabine Stauber – Maximilian Walter Dinoszauruszok c. kötete nagy érdeklődésre tarthat számot a Mi micsoda junior sorozat köteteit olvasó, gyűjtő gyerekek körében. Tomi és Jancsi ellátogat a Dinoszaurusz-parkba, ahol megcsodálják a hatalmas dínókat, amelyek persze nem valódiak, hiszen azok 65 millió évvel ezelőtt kihaltak. További kérdések vetődnek fel velük kapcsolatban, pl.: mivel táplálkoztak a legnagyobb dinoszauruszok, melyek voltak növényevők és melyek húsevők, utóbbiak hogyan vadásztak. És a legizgalmasabb kérdés, amely a tudósokat is foglalkoztatja: hogyan, miért haltak ki. Rejtély. A kötet rejtvényeket, játékokat is tartalmaz, a felhajtható kukucskálók teszik igazán élvezetessé a kötet használatát.
A sorozat 4. darabja Tatjana Marti Lovak és pónik c. kötete ugyanúgy szép rajzokkal, és a fentebb leírt eszközök segítségével mutatja be sok gyerek kedvenceit. Egy csikó születését mondja el és ábrázolja elsőként a könyv, amely aztán elvezeti olvasóját egy lovastanyára, hogy megismertessen lófajtákkal, a lóápolással, a ló és lovasa vizsgáival. És válaszol további érdekes kérdésekre: Mit csinálnak legszívesebben a lovak, mit esznek a lovak, jó érzékeik vannak-e a lovaknak. (Mindkét kötetet Rónaszegi Éva fordította.)
Csokonai Attila

Balázs Ágnes: Torkos Turpi és a felhőgyár. Móra Kiadó, 40 old., 1690 Ft; Barsi Ödön: Álomfickó meséi. Fapadoskonyv.hu Kft.,157 old.; Békés Pál: Borz a sámlin. Móra Kiadó, 80 old., 2191 Ft; Gaál Zsuzsa: Vacka-kóstoló. Móra Kiadó, 104 old., 2990 Ft; Idris Mevlana Zengin: Csengő-bongó meseutca. Napkút Kiadó, 76 old., 1490 Ft; Lenk, Fabian: Oroszlánszívű Richárd. Scolar Kiadó, 157 old., 2250 Ft; Marti, Tatjana: Lovak és pónik. Tessloff és Babilon, 24 old., 2750 Ft; Osvát Erzsébet: A szerencsét hozó kiscsacsi. Holnap Kiadó, 56 old., 1900 Ft; Pauli, Lorenz –Schärer, Kathrin: Hű, de bátor! Scolar Kiadó, 2450 Ft; Şirin Mustafa Ruhi: A világot kinevető ember. Napkút Kiadó, 86 old., 1490 Ft; Stauber, Sabine–Walter, Maximilian: Dinoszauruszok. Tessloff és Babilon, 24 old., 2750 Ft