80 éves Harisnyás Pippi, a világ legerősebb kislánya

Egy szép napon az elhagyatott Villekulla-villába beköltözik egy vörös copfos kislány, aki felemás zoknit visel. Furcsa dolgai vannak: nincs apukája és anyukája (de legalább nem szól rá senki), és csak egy ló (akit időnként a hátán cipel) és egy kismajom lakik vele. Mindent önállóan csinál, úgy, ahogy neki tetszik: remek palacsintát és mézeskalácsot süt, az asztalra hasalva eszi meg a vacsoráját, fordítva alszik az ágyban (lába a párnán), a fásládában ülve olvas újságot, padlókefén csúszkálva súrolja fel a padlót, és még a kormos kéményt is kipucolja. Ő Harisnyás Pippi, aki mindent maga csinál. Sokféle játékot kieszel a szomszéd gyerekekkel: tárgykeresőt (amiből megtudjuk, mire jó egy üres bádogdoboz vagy egy cérnaorsó), aztán ott van a „padlót érinteni tilos” játék, ahol úgy kell ugrálni a bútorok között, hogy a lábuk nem érintheti a talajt, különleges születésnapi zsúrt rendez (ahol a lova is ott ül az asztalnál). Mellesleg a világ legerősebb kislánya. Amikor cirkuszba mennek, hogy, hogy nem, egyszerre csak megjelenik a színpadon előbb kötéltáncosként, majd műlovarnőként, és még Izmos Adolfot is legyőzi. Semmitől sem fél: megregulázza a beosonó tolvajokat, aztán a fővárosba költözve (ahová elviszi és felépíti a saját házát), megrendszabályozza az esténként randalírozó huligánokat. Harisnyás Pippi születésének 80. évfordulója előtt tisztelegve a Móra Kiadó Pippi kalandjai címmel megjelentette a rakoncátlan kislány két meséjét.

Harisnyás Pippi vonzereje ma is ugyanabban rejlik, mint nyolcvan éve, amikor a mesefigura megszületett: humora, önbizalma és önállósága felszabadítóan hat a gyerekekre, hiszen mindent megtehet, ami a valóságos gyerekeknek tilos, nem kell alkalmazkodnia semmiféle szabályhoz és elváráshoz. Astrid Lindgren Harisnyás Pippiről szóló meséit nem lehet mosolygás nélkül olvasni. Minden sorából árad az életszeretet és a vidámság. Arra ösztönzi a gyerekeket (és a felnőtteket), hogy merjenek önmaguk lenni. Vállalják fel, hogy olyanok, amilyenek.

Astrid Anna Emilia Ericsson Svédországban, a Vimmerby nevű kistelepülésen született 1907. november 14-én. Szülei földművelésből próbálták fenntartani a négygyermekes családot. Astrid határtalan fantáziája gyermekkora élményeihez nyúlik vissza. A szigorú, vallásos környezetben lázadó természetűvé vált, rövidre vágatta a haját, táncmulatságokba járt. A rakoncátlan, ám rendkívül önazonos Harisnyás Pippi karakterében is visszaköszön az írónő saját gyermeki énje. Érettségi után a helyi lapnál dolgozott, ám mivel házasságon kívül született egy fia, elhagyta a merev közösséget, ahol élt, és Stockholmba költözött. Egyedülálló anyaként sok nehézséggel kellett szembenéznie, gyermeke egy időre nevelőszülőkhöz is került. Később biztos állást talált, és magához vehette a fiát. 1930-ban ment feleségül Sture Lindgrenhez, akivel egy kislányuk született, Karin – írja a kiadó a szerzőről szóló összefoglalójában.

Sok más mesehőshöz hasonlóan, Harisnyás Pippi alakja is az írónő lányának mesélt esti mesékben született meg. A vörös hajú hősnő karakterét lánya egyik osztálytársa ihlette, meg egy másik fiatal lány a gyerekkorból, aki valóban egyedül lakott a lovával egy kertben a család nyaralójának közelében. A mesei kertben álló limonádéfát egy ma is álló szilfáról mintázta. Lindgren több kiadónál is szerencsét próbált a történettel, de sehol nem fogadták el a kéziratát. Végül 1945-ben a Rabén & Sjögren Kiadó írópályázatára is jelentkezett, és első helyezést nyert. A mesekönyvet még abban az évben kiadták, és hatalmas sikert aratott. Az azóta eltelt 80 év alatt több mint 70 milliós példányszámban keltek el a Pippi-kötetek. A vörös copfos kislány kalandjait mára már 79 nyelven olvashatják a gyerekek világszerte. Magyarországon a Móra Kiadó már 1972-ben megjelentette Harisnyás Pippi meséit a Pöttyös könyvekben, majd az 1990-es évek második felétől az Egmont-Hungary, illetve a 2010-es évektől ismét a Móra volt a gazdája a hazai kiadásoknak. Több mint húsz alkalommal láttak napvilágot magyarul Harisnyás Pippi történetei a hosszabb-rövidebb összeállításokban. Nem feledkezhetünk meg a sorozat legendás fordítójáról, Tótfalusi Istvánról sem, aki kivételes nyelvi leleménnyel és igényességgel ültette át magyar nyelvre a meséket.

A mesék sikeréhez nagyban hozzájárultak Ingrid Vang Nyman, dán gyermekillusztrátor rajzai, aki úgy vélte, hogy a gyerekeknek szánt illusztrációknak éppúgy művészi színvonalúaknak kell lenniük, mint a felnőtteknek szólóaknak. Harisnyás Pippi történeteinek megjelenítésére élénk színű és vastag kontúrvonalú, vidám hangulatú illusztrációkat készített, melyek remekül visszaadják a csintalan és örökmozgó kislány hétköznapinak cseppet sem mondható életét. Érdekesség, hogy soha nem árnyékolta a rajzokat. Bár Van Nyman Pippi-illusztrációi világszerte ismertek, ő maga mégsem kapott annyi elismerést, mint a meseíró. Lindgren azonban így nyilatkozott róla: "Minden szerző, akinek olyan szerencséje van, hogy egy, a művéhez illő illusztrátort talál a könyvéhez, örökké hálás lehet ennek a művésznek."

Astrid Lindgren gyermekirodalmi munkásságán keresztül meghatározó társadalmi változást indított el, amely átalakította a gyerekekhez és a neveléshez való hozzáállást. Gyermekképe szabad, önálló véleménnyel bíró karakter, aki a saját képességeihez mérten döntéseket hoz, és képes felelősséget is vállalni. Meséi nevelő célzat helyett a szórakoztatást helyezték előtérbe, mégis egy időtálló, ma is aktuális értékrendet és szemléletet közvetítenek. A szerző 1978-ban Nobel-békedíjat kapott. Beszéde hatására Svédországban betiltották a gyerekek testi fenyítését.

A Móra Kiadó Pippi 80. születésnapját alkotópályázattal ünnepli, amelyre közel 600 pályamű érkezett. A díjakat egy fergeteges Pippi-nap keretében adják át tavasszal a Svéd Nagykövetség közreműködésével.

Szénási Zsófia

Astrid Lindgren: Pippi kalandjai
Móra Kiadó, 42 oldal, 3999 Ft

A Pippi kalandjai

megvásárolható

kedvezményes áron

a Móra Kiadó

webáruházában

Olvasson bele

a könyvbe,

idekattintva