Minden nyelvben vannak olyan kifejezések, frazémák, állandósult (vagy állandó) szókapcsolatok, amelyek több szóból állnak, amelyeket mindig ugyanolyan formában és ugyanazzal a jelentéssel használunk, és amelyek kifejezésként mást jelentenek, mint a bennük előforduló szavak jelentésének az összege. Ezeknek a szókapcsolatoknak sajátos készlete jellemző egy-egy nyelvközösségre, a magyar nyelvjáráskutatás által felhalmozott gazdag frazémakincs elsősorban a hagyományos paraszti életmódot, világismeretet tükrözi.

A TINTA Könyvkiadó igazgató-főszerkesztője, Kiss Gábor a nyelvész Balázsi József Attilával társszerzőként ennek a frazémakincsnek a közzétételére vállalkozott. Gyűjteményükben a szókapcsolatok felsorakoztatása a kiadó szótárszerkesztői hagyományát követi, a szikár adatokat művelődéstörténeti magyarázatokkal egészítették ki, a világismeretre utalva értelmezték. Enciklopédiájuk több mint ötven tájszótár anyagának nyelvészeti szempontból is pontos összegezése.

Az állandósult szókapcsolatoknak két fő fajtáját szokás megkülönböztetni: a valamilyen képszerű elemet tartalmazó szólást, amely többnyire még nem önálló mondat és a valamilyen tanulságos gondolatot, közérdekű  tapasztalatot, életbölcsességet kifejező mondást. Ez utóbbinak, ha nem ismerjük szerzőjét, mint általában a népies mondásoknak, közmondás az elnevezése. Az állandó szókapcsolatok gyakran alliterálnak, rímelnek, Balázsi és Kiss erre is kitérnek.

A szólásoknak és közmondásoknak nagy a jelentősége: rögzült formában közvetítenek tanácsokat, leszűrt élettapasztalatokat a nyelvközösség tagjai számára. Az ezeket jól ismerő ember egy-egy nehéz szituációban, fontos döntés előtt felidézheti az odavágó, általa megismert, s fülében csengő szófordulatot, mondatot.

Balázsi és Kiss előszeretettel térnek ki a szólások és közmondások gyakran kultúrtörténeti jelentőségű eredetére, egyes részletező megfigyeléseik nyelvészeti újdonságok. Például a halfajták viszonylag ritka szereplői a szólásoknak, főleg köznyelvi hasonlatokban jelennek meg (kövér, mint a harcsa, sovány, mint a keszeg, fürge, mint a csík). Maga a hal azonban sokkal kedveltebb: közmondásokban (a kutya és a ló után) a legfontosabb állatok közé tartozik.

Régi szólásgyűjteményeink szerzőik szerint mint “a Margalits” és “az O. Nagy” vonultak be a köztudatba. Már az új évezredben a TINTA Könyvkiadó jeleskedett hatalmas gyűjtemények (“a Forgács”, “a Bárdosi”, “a Litovkina’) kiadásával, 2017-ben megjelent hasonlatszótáruk pedig szerzőjéről “a Balázsi”. Ezúttal a kiadó az olvasórétegek újabb igényeinek megfelelni kívánó, a népi hagyományt közvetítő kiadványt bocsátott közre, ez társszerzőikről elnevezve “a Balázsi–Kiss”.

K. S. A.

Balázsi József Attila – Kiss Gábor: Népies szólások, közmondások és életbölcsességek enciklopédiája
Tinta Könyvkiadó, 467 oldal, 6990 Ft