Böszörményi Gyula: Gergő és az álomfogók
Szénási Zsófia - 2026.09.09.
Kalandok az Álomfogó-univerzumban

“Az én álomfogóim jóindulatú lények. Ha párhuzamot akarnék vonni, a Berlin fölött az ég című Wim Wenders filmmel vetném össze, ahol az angyalok szép, emberi gondolatokat gyűjtenek. Az én könyvemben az álomfogók pedig a szép álmokból hozzák létre saját világukat. Az álomfogók olyan személyek, akik elmenekültek a mi stresszes világunkból, véglegesen beleálmodták magukat egy szebb és jobb világba. Persze ez a világ sem tökéletes. Árnyék nélkül nincsen fény. Ám élhetőbb világ, mint a miénk. “
Böszörményi Gyulával a kétezeres évek elején találkoztam először, amikor útjára indította a sokak által ismert és szeretett Gergő meseregény sorozatát. A személyes interjú során szembesültem vele, hogy az izomsorvadásos, mozgásában korlátozott fiatalembernek micsoda szárnyaló fantáziája van, ugyanakkor, amiről ír, mélyen emberi és humánus. Elmondta, hogy bezárt életmódja miatt ifjú korában sokat unatkozott, így tollat ragadott és megírta az első bicebóca történeteit. Csak úgy, magának.
Tizenhat éves korában rájött, hogy a mesemondás szakma és hivatás is lehet, ettől fogva komolyan vette az írást. |
A Kucó volt az első önállóan megjelent kötete, egy értelmi fogyatékos gyerek megrázó története, amit elsősorban szakmai körökben díjaztak. Első munkái kifejezetten a valóság talaján játszódtak, később írt fantasyt és női regényt is.
Nagy vágya volt, hogy egyszer igazi mesét írjon, ennek eredményeként született meg a Gergő és az álomfogók című meseregény. A könyvnek vannak olyan elemei, dimenziói, amelyek kifejezetten a felnőttekhez szólnak, de a gyerekeket sem untatják. Olyan könyvet írt, amit együtt olvashat a család – egyik tagja a másik után.
A történetben létezik a valóságon túl egy másik világ, az álomfogók világa, amely az álmokból építkezik. Egy felnövéstörténet, amely kapaszkodó lehet egy érzékeny és átmeneti életszakaszban, amikor a gyermek kamasszá válik. |
A történet szerint egy beszélő farkaskölyök kíséri át az álmok világába a napjait javarészt a számítógép előtt töltő Gergőt. Majd amikor az egész családot meghívják a Bagoly-bükki-völgybe, a vajákosok, táltosok, sámánok, kuruzslók találkozójára, Gergő hirtelen az események középpontjában találja magát, hiszen neki kell megmentenie a révülők világát az összeomlástól. A szerző mintha csak saját maga vágyait és álmait formálta volna meg az ifjú főhősben. Nagy erénye még a regénynek, hogy
a fantázia világában játszódó történet nem a nyugati kultúrák mese- és mondavilágára, hanem a honfoglalás előtti magyar mitológiára épül, cselekménye népmesei elemekkel átszőtt, fordulatos, |
a mai gyerekek számára is élvezhető, modern stílusban szólal meg. A regény óriási sikert aratott, az első 5000 kötet egy hét alatt hiánycikké vált, 2018-ig kilenc kiadást élt meg, és több mint 20 000 példányban kelt el.
A 25 éve megjelent, kultikus meseregény felújított és extrákkal kibővített újrakiadását 12 éves kortól ajánlja a kiadó, hiszen benne a klasszikus mesék próbatételei, segítői és fantasztikus világai mellett már egy összetettebb, kalandos történetben jelennek meg a kiskamaszkor nagy érzelmei, bizonytalanságai és identitáskérdései.
A 2002-ben indult Gergő-sorozatban egyébként összesen öt regényt jelent meg, majd erre ráépülve, ugyanebben a világban játszódott a háromrészes Zsófi-sorozat, a Gergő-regények egyik szereplőjéről szóló, szintén három kötetes Monyákos Tuba mesék, és még további két kötet. A Gergő-sorozat az éber (varázstalan) gyerekek tízezreit varázsolta el, de nemcsak őket, hanem a felnőtteket is. Kialakult az Álomfogó-univerzum, melynek hangsúlyos kérdése, hogy miként lehetünk egyszerre egy közös világ részei, de mégis különbözőek egymástól.
A sorozat különösen népszerű lett a pedagógusok, könyvtárosok körében, s ennek köszönhetően több iskolában kötelező olvasmánnyá vált. |
“Anya és lánya egy lakásban éltek, mégis egyre távolabb kerültek egymástól. Egy nap mindketten ugyanazt a könyvet kezdték olvasni, és végre lett miről beszélgetniük egymással. Egy másik családban a kislány súlyosan beteg anyukájának olvasta fel Gergő kalandjait: úgy érezte, amíg együtt utaznak a Világfán, édesanyja egy kicsit jobban érzi magát.” Ezeket a történeteket Cséplő Noémi, a kötet szerkesztője, Böszörményi Gyula özvegye és hagyatékának kezelője osztotta meg, aki szerint a Gergő-sorozat generációk között teremt kapcsolatot. A szülők és gyermekeik közti távolság áthidalása mellett
a kultúrák közti különbségeket is leküzdi a könyv: a magyar mondavilágon túl más népek mitológiájának motívumait és hagyományait is megismerhetjük, |
s nem összemossa, hanem kiemeli Böszörményi Gyula. A kultikussá vált fantasyregény 2026. szeptember 8-án felújított kiadásban tért vissza a Móra Kiadónál, közel 25 évvel az első megjelenése után. Az újraszerkesztett kötetet Ölveti Szabolcs illusztrációi, egy limitált darabszámú Világfa poszter, valamint a szerző tollából származó exkluzív filmszinopszis is gazdagítja.
A felújított kiadás létrejöttében fontos szerepet játszott, hogy a Gergő és az álomfogók eredetileg nem egy hosszú sorozat első kötetének készült. Az Álomfogó-univerzum az utolsó kötetig formálódott, így a teljes sorozat ismeretében most lehetőség nyílt arra, hogy egységesedjen a világépítés és a fogalomhasználat.
A Gergő-univerzum nemcsak a könyvespolcokra tér vissza: 2026. december 11-én a Komáromi Jókai Színház bemutatja a Gergő és az álomfogók családi musicalt, Rédli Károly rendezésében. A színpadi változat Böszörményi Gyula regényéből készült, zenéjét Lakatos Róbert, dalszövegeit Müller Péter Sziámi jegyzi. |
Szénási Zsófia
Böszörményi Gyula: Gergő és az álomfogók
Új, átdolgozott kiadás
Móra Kiadó, 584 oldal, 5999 Ft
A Gergő és az álomfogók
megvásárolható
kedvezményes áron
a Móra Kiadó
webáruházában
Olvasson bele
a könyvbe,
idekattintva
Ajánló tartalma:
Az archívum kincseiből
Varázslatos regény, varázslatos fordításban – Exkluzív interjú Sári Júliával
Ahol érintetlenül megmaradt ember, lélek és épített világ – Beszélgetés Gajdos Zsuzsannával
Túlélni a GYEST – Simon Ágnes naplója az anyaság első lépéseiről
Proletárkezet vagy antantkorbácsot? – Beszélgetés Szécsi Noémival



















