Könyvhét 2023
SZERZŐI KIADÁS
PROFI MÓDON
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Csokonai Attila
SZABADMATT
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SZERZŐI KIADÁS<br>PROFI MÓDON Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Csokonai Attila <br> SZABADMATT Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek...
Könyv

Daniss Győző: Körkép a magyar nyelvről

K. S. A. - 2024.02.07.

Az írás megmarad – nyelvészek beszéltek a magyar nyelvről

A tudománynépszerűsítő újságírás kiemelkedő alakjának, Daniss Győzőnek 18, a magyar nyelv egy-egy tulajdonságáról szóló, kötetté szerkesztett interjúját jelentette meg a Tinta Könyvkiadó. Az interjúk egy-egy szűkebb szakterület szakértőivel készültek. Például Balázs Géza a megszólításokról, köszönésekről, tegezésről és magázásról, Bárdosi Vilmos a frazeológiáról, Gerstner Károly és Haader Lea a magyar nyelv történetéről, Grétsy László a nyelvművelésről foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.

A magyar nyelvről való korszerű ismeretek minden magyar számára fontosak. A „Hányan vagyunk?” kérdésre, a magyar anyanyelvűek számának becslésére a közelmúltban még általános volt a „15 millióan” válasz. A Kontra Miklóssal készített interjúból kiderül, hogy ez a szám lényegesen kevesebb:  a Magyarországon, a Kárpát medence más országaiban és a Kárpátokon kívül ma körülbelül 13 millió magyar anyanyelvű ember él.

A máig élő nyelvjárásokról Daniss Győző felkérésére Kiss Jenő és Péntek János adtak összefoglalást. Külön érdekesek az egyes határon túli területeken kialakult helyi köznyelvek, s így emlegetnek például erdélyi (transzilván) köznyelvet. A XIX. századi, máig eleven romantikus szemlélet az erdélyi kultúra archaikus elemeit a székelyekhez kapcsolta. Péntek János a romániai magyar nyelvjárások megfellebezhetetlenül legjelentősebb kortárs szakértője e szemlélettel szakítva a szórványokká foszlott, mezőséginek nevezett nyelvjárás archaikus voltát hangsúlyozza.

Az interjúkötetből nem hiányoznak a névtanosok sem. A földrajzi nevek múltunk teljesebb megismerésének nélkülözhetetlen forrásai, identitásunk becses elemei. Hoffmann István arról számol be, hogy két-hárommmillió magyar helynév létezhet, de egyelőre csak félmilliót gyűjtöttek össze. A Raátz Judittal készített interjúból kiderül, hogy az Utónévkönyvben négyezer keresztnévből lehet választani, de az Utónévbizottságtól kérhetőek további nevek is. Újabban leggyakoribb nőnevek a Hanna és az Anna, a leggyakoribb férfinevek a Bence és a Máté.

Daniss könyvében a finnugor, távolabbról uráli myelvészetet Pusztay János képviseli, aki Szibéria felé tovább tágította a rokonnyelvek körét. A szerkesztő felkérésére magyarázatot ad egykori, máig vallott megállapítására: „a magyar szibériai grammatikájú, finnugor szókincsű, közép-európai nyelv”.

A magyar nyelv szerencsés beszélői közé tartoznak a két- vagy többnyelvűek. Navracsics Judit a vele készült interjúban azt állította, hogy több nyelv használata a központi idegrendszert folymatosan „edzi”, és ennek az egész életre szóló kedvező hatása van.

Haszonnal forgathatja Daniss Győző új könyvét bárki, aki hiteles és korszerű, közérthetően megfogalmazott ismereteket akar szerezni a magyar nyelvről.

K. S. A.

Daniss Győző: Körkép a magyar nyelvről. Tizennyolc beszélgetés nyelvészekkel
Tinta Könyvkiadó, 223 oldal, 3990 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



KőszeghyÉS Páratlan oldalTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó lesz
Belépés