Könyvhét 2023
TEREMTÉS:
AZ ÁLLATOK
ZSOLDOS PÉTER
Távoli tűz
A Viking visszatér
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SZERZŐI KIADÁS
PROFI MÓDON
TEREMTÉS:<br>AZ ÁLLATOK ZSOLDOS PÉTER<br> Távoli tűz<br>A Viking visszatér Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... SZERZŐI KIADÁS<br>PROFI MÓDON
Könyv

Donna Barba Higuera: Az utolsó mesemondó

Szénási Zsófia - 2026.04.15.

Amikor már minden remény elveszett, segítenek a mesék

„Nevem Zéta-1, szakterületem a botanika és a geológia. Azért vagyok itt, hogy a Kollektívát szolgáljam.”

Había una vez... – kezdődik Donna Barba Higuera Az utolsó mesemondó című, kamaszoknak szóló, a jövőben játszódó disztópikus regénye. Élt egyszer egy Petra Peña nevű lány, aki semmi másra nem vágyott, mint hogy mesemondó legyen, mint a nagymamája. De 2061-ben a 12 éves Petra világa a végéhez közeledik. A számítások szerint a Földet elpusztítja egy üstökös, és mindössze néhány száz tudóst és gyermekeiket – köztük Petrát és családját – választották ki, hogy űrhajókon menekülve egy új bolygóra utazzanak. Ők azok, akiknek tovább kell vinniük az emberi fajt. (Kis szépséghibája a dolognak, hogy Petrának gondok vannak a látásával, és aligha vehetne részt az utazáson, ha ez kitudódna). Petra nagymamája a Földön marad, míg az egykor ismert világ az üstökös becsapódásakor végleg megsemmisül. Petra nagymamájának szavai, a mexikói folklórkincsből merített történetei azonban ott élnek a fiatal lány fejében, és a fontos pillanatokban sugallat formájában segítenek meghozni a helyes döntést, máskor bátorítanak a megfelelő cselekedet elvégzésében. Több száz évvel később Petra egy új világra ébred – és felfedezi, hogy ő az egyetlen ember, aki emlékszik a Földre. Eredetileg az volt a terv, hogy a hosszú, kapszulában és hibernált állapotban eltöltött utazás alatt bizonyos tudományokat és tudást „betöltenek” az álomban heverő kísérleti alanyokba az ébren lévő felügyelők – akiknek az emberi élet végessége okán több nemzedéke veszt részt az utazáson, mire elérik az úticélt. Petra geológiát és botanikát „tanul” a hosszú út alatt, míg választott tudománya a folklórhoz és a mitológiákhoz kapcsolódik, hiszen mindig nagyon érdekelték a mesék és a varázslatos történetek. A hibernálása valahogy nem sikerül tökéletesen, mert hallja a körülötte lévők beszélgetését, és a felügyelőt, aki munka után kedvtelésből mitológiai történeteket hallgat és tölt be Petra tudástárába: a Gilgamest és a többi nagy civilizáció mitológiáját a világ minden részéből.

A majd négyszáz éves utazás végén magához térve tehát felfedezi, hogy rajta kívül az összes gyermeket rejtélyes módon átprogramozták, a felnőtteket pedig kiiktatták – köztük a lány szüleit is. Egy baljós Kollektíva vette át az irányítást a hajó felett az út során, azzal a céllal, hogy eltörölje az emberiség múltjának bűneit és szenvedéseit. A szelekció után életben maradt utasokból kitörölte hát a múltat és az emlékeket, számukra az új bolygó jelenti majd a kezdetet. Nincs emlék, nincs fájdalom. Egyforma, önálló akarat nélküli Zeta-1-2-3, és hasonló módon elnevezett egyedeket állítottak elő az embergyerekekből, hogy azok elvégezzék a rájuk bízott feladatokat. Az egykori felügyelők utódai riasztó külsejű, visszataszító lények, ők vezetik az emberiség agymosott maradványát. A környezetből minden eltűnt, ami valahai otthonukra, a Földre emlékeztethet. Futurisztikus díszletek között zajlik a futurisztikus, minden emberi érzelemtől megtisztított, vegytiszta „emberi” élet. Nincs individuum, nincs vélemény, nincs szabad választás, csak a dogmáknak megfelelő engedelmesség. Aki vét a szabályok ellen, azt eltüntetik. Így Petra lesz a Föld immár tiltott történeteinek és nagymamája mexikói folklórjának egyedüli tudója.

A Kollektíva új és állandóan lakható bolygót keres, és ezért bármilyen áldozatra képes. Petra Zéta egysége lesz az a kutatócsapat, amelyiket elküldik az ismeretlen terepre, hogy megvizsgálják a felszínt, és ehető növényeket találjanak. Egy élhető bolygóra szállnak le, ahol tiszta a levegő, tisztítható a víz, és alkalmasnak tűnik a tartós letelepedésre. Petra azonnal elkezd agyalni, hogyan szökhetne meg úgy, hogy ne vegyék észre a különböző érzékelők. De egyelőre csak felméri a terepet. Úgy érzi, küldetése van: segíteni kell a társainak, hogy vele szökjenek, és vissza tudjanak emlékezni arra, kik voltak egykor.

Petra most már egyedül hordozza a múlt történeteit: emlékszik, hogyan éltek az emberek valaha a Földön, milyen meséket hallgattak, és hogyan élt anno a családja – ezek álomkép-szerűen időről-időre megjelennek a regényben.  Ő hordozza a jövő reményét. Ezért minden este mesél a társainak, akikben tudat alatt még ott rejtezik néhány emlék a földi életükről és a szüleikről. Vajon újra életre tudja kelteni őket?  És meg tudnak szökni a Kollektíva elől, hogy új életet kezdjenek a Sagan bolygón? Ahol állítólag már ott élnek valahol az első űrhajóval utazó telepesek, akiknek az volt a feladatuk, hogy előkészítsék a területet a később érkezőknek? Mik készülnek közben a biológiai laboratóriumban, és kiket, miket akar elpusztítani ezekkel a Kollektíva vezetése?

A regény egy jól megírt, olvasmányos sci-fi, vagy disztópia, filmszerűen peregnek benne az események, egymást váltják a valóságos és az álombeli, vagy éppen mesebeli történések. A főhős fordulatos és izgalmas nyomozást végez, a benne lakozó eltökéltség és szeretet pedig segíti abban, hogy feltárja a múltat és megmentse a saját népét, köztük az egyetlen, életben maradt rokonát.

A többszörösen díjazott amerikai szerző Közép-Kaliforniában nőtt fel mezőgazdasági földek és olajmezők között. Sokat olvasott, és gyerekkora óta szereti a hátborzongató és varázslatos történeteket. A neve alapján spanyol, vagy közép-amerikai származású író gyakran foglalkozik a kulturális különbségekkel és a többirányú identitással. Magyarul Vallasek Júlia fordításában most megjelent, nagykamaszoknak írt regényének eredeti címe: The last Cuentista (Az utolsó mesemondó) – félig angol, félig spanyol nyelven – szintén erre a kettős identitásra utal, de ezt erősítik a regényben szereplő spanyol-mexikói nevek és ételek, a mexikói mesék és a tolték mitológia lényei. Nem véletlen az sem, hogy a regényben szereplő meséket tudatosan a spanyol cuento szóval nevezi néven. Nemcsak a regény szempontjából fontos a regény főhősnőjének hitvallása: „Sose szégyelld, honnan származol, se a történeteket, amelyeket az őseidtől örököltél. Fordítsd azokat saját történetté!”

Szénási Zsófia

Donna Barba Higuera: Az utolsó mesemondó, Móra Kiadó, 320 oldal, 4999 Ft

Az utolsó mesemondó

megvásárolható

kedvezményes áron

a Móra Kiadó

webáruházában

 

Olvasson bele

a könyvbe,

idekattintva

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Kálvin 0425Móra 0413KőszeghyÉlet és IrodalomTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huCsibi tűzoltó lesz
Belépés