Requiem egy ifjú életért – Hanthy Kinga első regénye

„Középkorú házaspár szexuális életének felfrissítése okán alkalmi partnert keres” – szólhatna Dávid és Adél apróhirdetése, s ez az alkalmi együttlét Hanthy Kinga első regényének bevezető jelenete. Kiüresedő házasság, lassanként felnövő, érettségiző gyerek, társas magány. Első pillantásra azt hihetnénk, hogy a mű afféle érzelmes, erotikus lektűr, nem több mint strandra való nyári olvasmány. Adva van egy középkorú, átlagos házaspár, akiknél már semmi sem működik, úgy, mint régen. A havi rendszerességű édes hármasok alatt az anya összejön az egyik szexpartnerével, aki főállásban angoltanár – a dolog pikantériája, hogy érettségiző fiát épp ez a tanár készíti fel az angol nyelvvizsgára – és azon gondolkodik, hogy elválik a férjétől. Csak még megvárja, amíg a fia leérettségizik. Érettségi után megtörténik a nagy bejelentés, és ezzel kezdetét veszi a család és benne a tizennyolc éves fiú teljes szétesése. Az anya lelép az új férfival, magára hagyva családja férfitagjait, akik értetlenül állnak az események előtt. A sokk hatására többé nem hajlandóak szóba állni az anyával, különösen a fiú nem. Elköltözik otthonról, elkezdi az egyetemet, új barátokra és barátnőre tesz szert, gyógyítgatja sebeit. Eddig a történet átlagos, korunk látlelete, a válás és a széteső családok problémája sajnos teljesen általános modell manapság.

És elindul a lejtmenet.  Ezen a ponton észrevétlenül átvált a történet lektűrből szépirodalomba. A továbbiakban az egyetemista fiú, Áron anti-fejlődésregényét olvassuk, s ezzel párhuzamosan korunk celeb-kultuszának sajátos vetületét. Az ígéretes sportkarrier előtt álló fiú egyre inkább elhanyagolja az edzéseket és a versenyeket, míg végül teljesen feladja a sportot. Elkezdi az egyetem pszichológia szakát, de a kezdeti lelkesedés után csak ímmel-ámmal jár az órákra, depressziója miatt terápiában részesül. Nemsokára a terapeuta hatására bekerül egy megkérdőjelezhető módszerekkel dolgozó pszichológiai iskolába és annak intézetébe. A Valter Intézetben a szeretet és az elfogadás módszerével dolgoznak, alkalmanként enyhe drogokat is bevonva a pszichoterápiába. Kemény üzleti világ ez, ahol tulajdonképpen nem annyira kezeléseket, mint inkább workshopokat és előadásokat tartanak, életvezetési tanácsokat nyújtanak. Az intézetet vezető sztárpszichológus kuncsaftjai között fontos emberek, politikusok és celebek is megfordulnak. Minden a PR-ról szól, miközben az intézetben dolgozó munkatársak nem feltétlenül végzett és gyakorlott szakemberek. Könnyedén behálózzák az okos, de gyanútlan és sebezhető egyetemistát, aki egyre többet drogozik, egyre kevésbé vesz részt az egyetemi életben, sőt nemsokára mindenféle végzettség és szaktudás nélkül tart az intézetben terápiás kezeléseket. Anyagilag egyre jobban el van eresztve, de lelkileg egyre mélyebbre kerül. A segítő kezet nyújtó barátok, a család esetlen és tétova próbálkozásai mit sem érnek. Az esendő lelket senki sem tudja megmenteni. Nemsokára beköltözik az intézetbe, látszólag beveszik a belső körbe, sőt igazgatói kinevezésével még gazdasági felelősséget is varrnak a nyakába. Hova lehet innen még fejlődni?

A tragikusan végződő történet kísértetiesen hasonlít egy 2013-as esetre, amikor egy fiatalember a saját születésnapján kivetette magát egy szállodaszoba erkélyéről és szörnyethalt az utcán, miközben egy sztárpszichiáter és egy ismert politikus tartózkodott a lakásban. Hanthy Kinga – aki negyven évig dolgozott újságíróként a Magyar Nemzetnél – annak idején sokat foglalkozott az esettel, tényfeltáró cikket is írt róla. Regénye azonban hangsúlyozottan fikció, egyértelműen fogalmazó, mégsem ítélkező, nyelvi humorral átszőtt requiem egy fiatal élet értelmetlen elvesztegetéséért.

Szénási Zsófia

Hanthy Kinga: Életre szóló ajándék
Európa Könyvkiadó, 288 oldal, 4399 Ft