"Könnyebb megmagyarázni egy halálesetet, mint megoldani egy életet"

„Jackson két évvel ezelőtt nem abban a hitben állt magánnyomozónak, hogy az új munkája kellemes élményekkel gazdagíthatja. Tizenkét évig dolgozott a cambridgeshire-i, előtte pedig a katonai rendőrségnek, úgyhogy nem voltak illúziói a világ működésével kapcsolatban. Nem értett máshoz, csak hogy más emberek tragédiáiban, elkúrásaiban és balsorsában kutakodjon. Hozzászokott a kukkoláshoz, hogy ő a leselkedő kívülálló, és már semmin, de semmin nem lepődött meg az embereket illetően. Jacksonban maradt egy kis hit – apró, megviselt és összetört hit –, hogy a munkája arra való, hogy segítsen az embereknek, nem pedig arra, hogy megtorolja a gaztetteiket.” - írta Kate Atkinson, detektív főhősét jellemezve a Jackson Brodie eseteiről szóló regénysorozat első kötetében, amely magyarul Szent lányok címmel jelent meg tavaly a Trend Kiadónál.

Az angol krimiirodalom legjobb hagyományaihoz kapcsolódó regénysorozat középpontjában a fanyar humorú, egykori rendőrfelügyelőből a visszavonulása után magánszimatként dolgozó Jackson Brodie áll. Alakja és a róla regényszéria egyfelől tisztelgés a klasszikus angol krimi, így Agatha Christie előtt, ugyanakkor a modern társadalmi problémákra, például a női szerepek változásaira is érzékenyen reflektál. Aki szerette a Kisvárosi gyilkosságokat, a Verát, a George Gently-t, a Lewist, vagy az Oxfordi gyilkosságokat, ebben a történetben sem fog csalódni.

Az írónő eddig hat kötetet írt a nyomozóról, a széria bevezető kötete után a második kötet Nagytakarítás címmel jelent meg magyarul a Trend Kiadónál.

Ezúttal a magánnyomozói praxisból visszavonult Jackson Brodie egyszerű turistaként tűnik fel a történet első lapjain, aki csak azért érkezett a skótok fővárosába, hogy megnézze színésznő barátnőjét, ahogy fellép egy darabban.

Az érintettek élete – bár nem tudatosan keveredtek bele – alaposan megváltozik. Látszólag nem ismerik egymást, különálló szereplőkről van szó, akiknek a története a cselekmény előrehaladtával egyre inkább összefonódik. Atkinson mesterien fűzi a szálakat: fejezetről-fejezetre újabb tanú sorsával ismerteti meg az olvasót, de nem akárhogyan: a bűncselekményhez kötődő vallomáson túl az adott szereplő életútjának szinte minden szegletébe és titkába betekintést nyerünk, a szerző erre-arra kanyarog az illető családi háttere, karrierje, párkapcsolatai, társadalmi életének megjelenítése között. Egyik szereplője szeretetre, a másik pénzre, ismét mások megváltásra vágynak, vagy menekülnek valami elől. Közös bennük, hogy mindegyiküknek szembesülnie kell az igazi énjével. Atkinson „nem siet ítélkezni”, úgy viselkedik, mint egy rejtett kamera, szenvtelenül rögzíti szereplői tetteit és bűneit, hogy azok vádat emelhessenek önmaguk ellen.

S hogy kik a szereplők? A bűncselekmény áldozata, Paul Bradley például irodakukacnak mondja magát, de hamarosan kiderül, hogy múltja egy katonai szervezethez köti. A baleset okozója és az agresszor Terence Smith, egy Honda vezetője, aki afféle “elintéző embernek” néz ki.

És ott van persze Jackson Brodie, aki Franciaországban vett egy házat, oda vonult vissza, és pusztán látogatóként tűnik fel a bűntett helyszínén. Legvégül Louise Munroe nyomozó őrmester(nő), egyedülálló anya egy problémás kamasz fiúval, aki furcsa viszonyba keveredik a krimisorozat főhősével.

Ami Jacksont illeti, kezdetben szándékosan kivonja magát minden nyomozásból, nem jelentkezik például, amikor megjegyzi a bűnügyben érintett autó rendszámát. Nem hiányzik neki, hogy visszatérjen a bűnözés, a nyomozás és a rendőrség világába – egészen addig, amíg nem találkozik a szexi és okos Louise Monroe nyomozóval. Akkor, mintegy ösztönösen, Jackson belemegy a játékba, segít felkutatni egy eltűnt holttestet és egy megfoghatatlan gyilkost, miközben új vágy ébred a szívében és megkérdőjeleződik, hogy jelenlegi élete jó irányba halad-e.

Ahogy újabb és újabb holttestek kerülnek elő, egyre bonyolultabbnak látszik a megoldásra váró ügyek kavalkádja. Itt is, ott is feltűnik egy-egy matrjoska baba, ami talán egy orosz szálra utal, valamint egy "Szívesen" elnevezésű furcsa takarítószolgálat, amelynek rózsaszínbe öltöztetett, az angol nyelvet törten beszélő, kelet-európai alkalmazottai feltehetően nem is egyféle szolgáltatást nyújtanak. Ne felejtsük el, Atkinson könyve 2007-ben született, amikor egész Nyugat-Európát váratlanul érte, hogy a krőzusi vagyonnal rendelkező orosz maffiózok és oligarchák elárasztották a régiót, mindenhol a legszebb házakat vásárolták fel, továbbá minden luxusra vevők voltak. Ezzel együtt virágzott a szerencsétlen sorsú, szegény kelet-európai lányok nyugatra exportálása és szexuális kizsákmányolása.

Kate Atkinson (1951–) angol bestsellerszerző, dráma- és novellaíró. Számos díjat nyert történelmi és családregényeivel, melyek közül a Fénykép ezüstkeretben, az Élet az élet után, az Isten romokban és A léhaság szentélyei magyarul is megjelent. Az írónő mindig is empátiával foglalkozott a női témákkal, első irodalmi alakjai is nők voltak, és első családregényét egyesek feminista kiáltványként értelmezték (Behind the Scenes at the Museum). Jackson Brodie volt az első férfi főhőse, de az ő nyomozásaiban rendre nehéz és fájdalmas női sorsokkal találkozunk.

Szénási Zsófia

Kate Atkinson: Nagytakarítás
Fordította: Sepsi László
Trend Kiadó, 536 oldal, 6999 Ft

A Nagytakarítás

megvásárolható

kedvezményes áron

a Móra Kiadó

webáruházában

Olvasson bele

a könyvbe,

idekattintva