Jackson Brodie, avagy mi rejtőzik a női sorsokban?

„Jackson két évvel ezelőtt nem abban a hitben állt magánnyomozónak, hogy az új munkája kellemes élményekkel gazdagíthatja. Tizenkét évig dolgozott a cambridgeshire-i, előtte pedig a katonai rendőrségnek, úgyhogy nem voltak illúziói a világ működésével kapcsolatban. Nem értett máshoz, csak hogy más emberek tragédiáiban, elkúrásaiban és balsorsában kutakodjon. Hozzászokott a kukkoláshoz, hogy ő a leselkedő kívülálló, és már semmin, de semmin nem lepődött meg az embereket illetően. Hiába tett és látott annyi mindent, Jacksonban maradt egy kis hit – apró, megviselt és összetört hit –, hogy a munkája arra való, hogy segítsen az embereknek, nem pedig arra, hogy megtorolja a gaztetteiket.”

Az angol krimiirodalom legjobb hagyományaihoz kapcsolódik Kate Atkinson detektívregénye, középpontjában egy fanyar humorú, egykori rendőrfelügyelőből a visszavonulása után magánszimatként dolgozó főhőssel. Jackson Brodie alakja és a róla szóló detetívregény-sorozat egyfelől tisztelgés a klasszikus angol krimi, így Agatha Christie előtt, ugyanakkor a modern társadalmi problémákra, például a női szerepek változásaira is érzékenyen reflektál. Aki szerette a Kisvárosi gyilkosságokat, a Verát, a George Gently-t, a Lewist, vagy az Oxfordi gyilkosságokat, ebben a történetben sem fog csalódni.

Az önironikus, keményfiús külsejű, mégis empatikus nyomozó hazájában olyan népszerűségre tett szert, hogy a BBC Jason Isaacs főszereplésével 2011-2013 között Case Histories, magyarul Jackson Brodie esetei címmel tévésorozatot készített a regényfolyamból. Az írónő eddig hat kötetet írt a nyomozóról, a széria bevezető kötete a Móránál most Szent lányok címmel magyarul is megjelent.

2004-ben járunk. Jackson nyomozó, aki már a kocsijuk alapján véleményt formál az emberekről, természetesen elvált ember, aki verekedésbe keveredik az exe pasijával, az élete egy csődtömeg, erős dohányos, a munkája kellemetlen és unalmas – idézések kézbesítése, háttérellenőrzések –, s olyan „izgalmas” ügyekben kell nyomoznia, mint macskalopás és hasonlók.

Majd egyszer csak beesik három régi ügy: „döglött akták” – mondaná az amerikai. A párhuzamos kutakodás közben ráébred, hogy a három esemény egyre több szállal kapcsolódik egymáshoz. A könyv felütésként a három bűntény leírásával indít: az első esetben egy kislány eltűnt otthonról egy nyári éjszakán (1970); a másodikban egy szép, fiatal lányt megölt egy őrült egy ügyvédi irodában (1994); a harmadikban egy fiatal, depresszióban szenvedő anya meggyilkolta a férjét (1974).

Később, úgy a kötet kétharmadánál felbukkan egy „négyes számú esetleírás” is 1971-ből, ami rámutat, hogy a nyomozónak is meg kell küzdenie a maga démonaival, és magyarázatot ad arra, hősünk miért is lett rendőr.

Míg Brodie nyomozó az ügy felgöngyölítése közben igyekszik rekonstruálni a múltban történt eseményeket, ezzel párhuzamosan felderíti a még élő családtagok jelenlegi életkörülményeit, elemzi viselkedésüket és emlékeiket, gondolataikat a több évtizede történt bűntényekkel kapcsolatban.

Az első esetben megismerjük a szülők nem éppen idilli házasságát, a nagy matematikus apát, aki kevés időt töltött otthon, a szinte gyereklányként férjhezment anyát, illetve a másik három testvért. A két nővér 30 évvel később – a harmadik lány apácának állt, s az anyjuk már rég meghalt – éppen eltemeti gyűlölt és szeretetlen apjukat. Halála után megtalálják az asztalfiókjában elrabolt kishúguk kedvenc Kék Egérkéjét.

A második esetben tíz esztendővel a gyilkosság után az apa – aki annak idején maga is nyomozott az ügyben – még mindig gyászolja a lányát, akit egy olyan férfi ölt meg, aki valójában őt kereste. De máig sem tudja, miért, és most már válaszokat szeretne.

A harmadikban bepillantást kapunk a gyilkossá lett asszony történetébe: egy szegény sorból egyetemre készülő lány, szinte gyerekként férjhez ment egy nálánál idősebb férfihoz, s egy tanyán éltek szegénységben, egy kisbabával – s bár nagy energiákat fektetett abba, hogy jó háziasszony és anya legyen – mert szeretett mindent rendesen csinálni, de valahogy mégsem ment neki. Hosszú börtönbüntetése után álnéven éli az életét valahol, és nem kereste meg a családtagjait, köztük a lányát sem, akit a rokonok örökbe fogadtak, de 15 évesen lelépett otthonról. Megtudjuk, hogy új családban él, két nevelt gyereke mellé nemsokára érkezik az első, mostani párjával közös gyereke.

Ahogy jobban belelátunk a gyilkosság áldozatainak és családjaiknak az életébe, kiderül, hogy mindenhol vannak titkok és hazugságok, amikről a családtagok vagy mélyen hallgattak eddig, vagy nem is tudtak. Zajlik a mindennapi életük – esznek, isznak, egyesek szerelmesek lesznek, mások gyereket nevelnek, vagy dolgoznak, de a háttérben kísért a múlt. A regényben a nők állnak az előtérben – legyenek bár gyilkosok vagy áldozatok – és találó a cím, mert egyikük sem szent, és nem az a patyolat jellem, mint amilyennek elsőre tűnik. Nők, akiket elnyomtak, nők, akik szabadulni akartak a családi nyomás alól, nők, akik keresték önmagukat.

Atkinson ügyesen fűzi össze a három különböző bűntény szálait és Brodie nyomozó kutakodását, fenntartja a figyelmet, s ahogy haladunk előre a felderítésben, minden, amit biztosnak véltünk, bizonytalanná válik. Hogy a vége megnyugvást hoz, vagy új esélyeket – döntse el az olvasó.

Kate Atkinson (1951–) angol bestsellerszerző, dráma- és novellaíró. Számos díjat nyert történelmi és családregényeivel, melyek közül a Fénykép ezüstkeretben, az Élet az élet után, az Isten romokban és A léhaság szentélyei magyarul is megjelent. Az írónő mindig is empátiával foglalkozott a női témákkal, első irodalmi alakjai is nők voltak, és első családregényét egyesek feminista kiáltványként értelmezték (Behind the Scenes at the Museum). Jackson Brodie volt az első férfi főhőse, de az ő nyomozásaiban rendre nehéz és fájdalmas női sorsokkal találkozunk.

Szénási Zsófia

Kate Atkinson: Szent lányok
Fordította: Sepsi László
Trend Kiadó, 320 oldal, 4999 Ft

A Szent lányok

megvásárolható

kedvezményes áron

a Móra Kiadó

webáruházában

Olvasson bele

a könyvbe,

idekattintva