A feltűnésmentes ember

Makra Ferenc, pestszentlőrinci karosszérialakatos éppen az esküvőjére készül, amikor balhéba keveredik, és 1955 húsvét hétfő hajnalán elviszik a rendőrök. A gyanú szerint társaival csoportos nemi erőszakot kíséreltek meg egy „könnyűvérű” lány ellen. S bár a nyomozás tisztázza őt a vádak alól – hiszen éppen ő volt az, aki a lány védelmére kelt és megakadályozta a cselekményt – mégis megváltozik az élete. Ő, aki mindig is kerülni akarta a feltűnést, és sosem akart kitűnni a tömegből, most az érdeklődés középpontjába kerül. Cselekedetét sokan nem értik, összekülönbözik a menyasszonya apjával, az eljegyzést felbontják, s a város másik részére költözik. Már itt megmutatkozik az a tulajdonsága, hogy a sorsdöntő pillanatokban nem vállalja fel magát, hanem inkább elmenekül.

Az unalmas és szokványos kispolgári létből kikerülve megismerkedik egy polgári családból való deklasszálódott festőnővel, Valival, élete szerelmével. A nő Makra szöges ellentéte: cselekvő és gondolkodó alkat, bátor, életvidám és bohém, aki a kommunista értelmiség idillinek érzett közösségében véli megtalálni a helyét. A szabadság és a függetlenség mindennél fontosabb számára, nemcsak az alkotói, hanem a szerelmi életében is.  Így óhatatlanul konfliktusba kerül a konformista Makrával, amikor kijelenti: nem akar családot, s nem akarja megtartani születendő gyerekét, és ebbe a főhősnek sem enged beleszólást. De addig még sok mindent tesz a főhős testi és szellemi fejlődésért: bevezeti az értelmiségi körökbe, s ebben a közegben kiderül, hogy Makra is rendelkezik művészi vénával. Nemcsak jól rajzol, hanem csodálatosan újszerű szobrokat készít fémlemezekből. De a munkáit szégyelli, utálja, hogy felfigyelnek rá, és legszívesebben letagadná az egészet. Pedig ő lehetne az ideális kommunista művész: a munkásosztályból, az egyszerű dolgozó emberek közül érkezett, és saját tehetségének köszönhetné a felemelkedést. Ám végletes introvertáltsága és konformizmusa megakadályozza az érvényesülést.

Szakításuk után 1956-ban – immár TBC-s tüdőbetegként – még találkozik néhányszor Valival, aki forradalmi szerepvállalása miatt disszidálni kényszerül és Makrát is vinné magával. Ám Makrának már új kapcsolata van, tisztességtelennek érezné, ha elhagyná új szerelmét, Magdust. Inkább marad. Elveszi a lányt, és egy hétköznapian unalmas és konformista házasságban tengeti mindennapjait, egyre inkább meghasonulva önmagával. Ő, aki tíz éve még megvédett egy számára érdektelen nőt a megerőszakolástól, most visszakézből pofon vágja a szeretőjét. És nincs következménye, minden ugyanúgy megy tovább. Hiába a család, a nehezen megteremtett otthon, a munkában elért siker, a munkahelyi szerető, egyre kiábrándultabb és depressziósabb. Ráébred, hogy az élet elment mellette – nem vállalta a tehetségét, az egyediségét, nem volt bátorsága önazonos módon, művészként élni. Erre utal a regény második részének József Attila-mottója is: „Tudod, hogy nincs bocsánat, / hiába hát a bánat. / Légy, ami lennél: férfi. / A fű kinő utánad.”(Tudod, hogy nincs bocsánat). A főhős levonja a konzekvenciát, és öngyilkos lesz.

Kertész Ákos regénye 1971-ben jelent meg, a kommunizmus konszolidálódása idején, de a cselekmény évtizedekkel korábban játszódik.  Főhőse tulajdonképpen antihős, és semmiképpen sem a kommunista emberideál megtestesítője, aki bátran és öntudatosan tekint a jövőbe és vállalja a kihívásokat. Makra inkább elbújik a tömegben, és semmiképpen sem akar kiemelkedni. Mégis megjelenhetett a regény, pedig realista műként nemcsak hőse lelki- és szellemi életének hanyatlását ábrázolja kíméletlenül, hanem a társadalmi környezetet is: a megúszásra alapuló, alibimunkát végző melósokat, az alkoholizmust és a fizikai erőszakot, az uram-bátyám viszonyok mentén szerveződő társadalmat. Az 1956-os eseményeket is többféle szemszögből jeleníti meg a regényben: igaz, a később emigrált Vali a fanatikus rajongó, Makra pedig a szkeptikus munkás. Az ’56-os történéseket egyébként a regény 1972-ben készült filmadaptációjából ki kellett vágnia Rényi Tamás filmrendezőnek, és a filmet csak hosszas alkudozások után mutathatták be. Kertész Ákos regénye több mint egymillió példányban kelt el, 12 nyelvre fordították le és 2024-ig hétszer jelent meg. Talán ezért is vállalkozott a Trend Kiadó a felújított, nyolcadik kiadásra, amely az élete vége felé a magyarok jellemét elmarasztaló, és nagy vihart kavaró írása nyomán Kanadába költözött, és ott 2022-ben elhunyt író első hazai megjelenése 2011 óta.

Szénási Zsófia

Kertész Ákos: Makra, Trend Kiadó, 248 oldal, 3999 Ft

A Makra

megvásárolható

kedvezményes áron

a Móra Kiadó

webáruházában

Olvasson bele

a könyvbe,

idekattintva