Egy őszinte portré

Pataki Ági idén [2021] ünnepelte 70. születésnapját. A kerek évforduló alkalmából megjelent önéletrajzi kötete, a Nyitottan a világra pedig visszatekint eddigi éveire. Ági végigvezet bennünket életén, onnantól kezdve, ahogy egy véletlen folytán hirtelen a legkeresettebb modellek közé tartozott, egészen addig, míg végül a filmesek közt találta meg a helyét.

Jómagam ugyan nem abba a generációba tartozom, hogy a Pataki Ágnes nevet látva rögtön a Fabulon naptej reklámjai jussanak eszembe, de megértem, hogy akik még fiatalkorukból emlékeznek rá, miért akarták már rögtön megjelenéskor rátenni kezüket egy példányra – Ági ugyanis olyan, mint egy forgószél, és hihetetlen energiája illetve fáradhatatlan munkakedve szinte átsüt a szövegen. Egészen elképesztő életigenlés sugárzik a lapokról.

Ági úgy került be a hetvenes években a már akkor is szinte legendás hírnévnek örvendő Rotschild Klára szalonjába, hogy éppen jókor volt jó helyen – az egyik modell mégsem tudott részt venni a bemutatón, Ági pedig éppen a nézőtéren ült néhány diplomatafeleséget kísérve, mikor Rotschild néni rámutatott: ő kell nekem! Így került Pataki Ági a kifutóra, és így maradt évekig Rotschild-lány, ami bizony nem kevés megbecsülést hozott a modellszakmán belül is. A szövegből kiderül, hogy ugyan a korabeli Magyarországon viszonylag kevés modell dolgozott, még közöttük is kialakult egyfajta hierarchia, és a Rotschild-lányok kifejezetten felette álltak a többieknek, például általában közülük kerültek ki azok, akiknek engedélyezték a külföldi utazásokat is – szigorúan csak munkavégzés miatt. Arról is beszámol, miszerint az első Fabulon-plakátra még az ő tudta és hozzájárulása nélkül került fel a fotója – ami egyébként nem volt szokatlan akkoriban, a modellek nem rendelkezhettek a róluk készült képekről –, és hogyan lett ebből mégis gyümölcsöző munkakapcsolat a cég vezetőjével, Veres Máriával.

Ági azonban nem állt meg egy pillanatra akkor sem, amikor már nem modellkedett aktívan: kezdetben akkori férje családi gombüzletét virágoztatta fel és alakította át; majd pedig saját butikot nyitott barátnőjével, a mindig stílusos Sztremi Ilonkával, akivel együtt tervezték a ruhákat. Amikor pedig a butikok aranykora leáldozott, és kénytelenek voltak bezárni a szeretett boltot, akkor sem rémült meg; addigra már megismerte férjét, Kovács Gábort, és lassan, de biztosan beletanult a filmes szakmába is.

Aki tehát azért nyitja ki a könyvet, mert szaftos pletykákra vágyik a magyar modellvilágról, az bizony csalódni fog. Hacsak nem elégíti ki kíváncsiságát az, hogy még a modellek is jelentettek egymásról, bár ez aligha lehet meglepő. Aki pedig azért, mert kíváncsi Ági „titkára”, arról, hogy hogyan lehet a hetvenes éveinkben is gyönyörűnek és energikusnak maradni, az szintén csalódhat, hiszen a lapokon nem szerepel egy titkos formula, vagy egy jól bevált recept, amit alkalmazva rögtön megváltozik az életünk, és egy csapásra mi is sikeresek és kívánatosak leszünk. Találunk azonban mást a lapokon: egy olyan nőt, akinek mindig voltak és lesznek is tervei, aki nem elégszik meg kevesebbel, mint amit megérdemel; egy olyan nőt, aki folyamatosan fejlesztette és alakította magát, míg végül azzá vált, aki ma. Aki nem fél kijelenti, hogy a külső-belső szépségnek nincs más titka, mint érdeklődéssel szemlélni a világot és szeretettel és önismerettel fordulni embertársaink felé; aki nem pironkodik leírni, mekkora szerepe van a szexualitásnak egy kapcsolatban még időskorban is; és aki nem félt ősz hajjal a kamerák elé állni.

És ugyan bevallom, számomra nem mindig volt érdekfeszítő a filmes projektekről olvasni, hiszen a legtöbb résztvevő nevét sajnálatos módon nem ismerem, és néha megterhelő olyan élményekről vagy dilemmákról olvasni, amely csak a nagyobb anyagi biztonsággal rendelkezők sajátja; ennek ellenére ez egy rettentő inspiráló kötet illetve életút, amelyből bőven van mit tanulni és magunkkal vinni az útra.

Bráder Edina

Pataki Ági: Nyitottan a világra - Utam a kifutótól a vörös szőnyegig
Libri Kiadó, 312 oldal, 4999 Ft