Lóháton szép az élet

Akhal-teke, Appaloosa, Criollo, Cseh melegvérű, Döle, Fjord, Fríz, Hucul, Jütlandi, Kinsky, Lipicai, Kabardin, Missouri foxtrotter, Nóniusz, Paso fino, Shagya-arab, Tinker, Zweibrückeni. Hogy mik ezek? Hát, lófajták.

A Babilon Kiadó MI Micsoda sorozatában időnként úgynevezett „különkönyvek” is megjelennek, azaz egy adott témát nem a szokásos 48 oldalon, hanem több száz oldalban tárgyalják ifjúsági enciklopédiák vagy lexikonok formájában. Az elmúlt években Nemzetközi űrállomás, valamint Zseniális állatok címmel már két efféle terjedelmes könyvük is napvilágot látott az űrhajózás, illetve a Föld faunája témakörében. Most frissen megjelent Lovak és pónik című, különleges gonddal összeállított lólexikonukban 192 oldalon több mint száz lófajtával ismerkedhetnek meg a lovak és a lovaglás iránt érdeklődő kisebbek és nagyobbak.  A 650 fotóval illusztrált nagyméretű kötetben nemcsak az egyes lófajták legfontosabb jellemzőiről olvashatnak, de bepillantást nyerhetnek a lovaglás, a csikók, a „lóbeszéd”, a versenyek, a tenyésztés és a lóápolás alapvető tudnivalóiba is.

A könyvben szereplő lovakat három csoportba sorolják: vannak pónik és kislovak, melegvérű lovak és telivérek, valamint hidegvérű lovak. Az első csoportba tartoznak a 148 centiméternél kisebb lovak, a másodikba a sokféle keresztezéssel létrehozott, temperamentumos sportlovak, míg az utolsóba a nyugodt és megfontolt munkalovak. Áttekintést kapunk a lovak színének és mintázatának sokféle elnevezéséről, az állatok anatómiai felépítéséről, és kommunikációjáról a testbeszédtől a nyerítésig. Nyomon követhetjük, miként lesz a kiscsikóból felnőtt korára igazi sprinter. Megismerkedhetünk e négylábúak több évezredes történetével, vadlóból háziállattá válásuk állomásaival, évszázados használatukkal a közlekedésben, a szállításban, a hadviselésben, a földművelésben és a bányászatban. Mai feladataik közül a rendőrlovak, a cirkuszi- és lovas színházi állatok, meg a hobbiból tartott és lovaglásra szánt állatok szerepét említi a könyv. A ma élő és védettséget élvező vadlovak közül szóba kerül a konyik, a Przewalski-ló, a musztáng, a namíbiai vadló és a dülmeni fajta.

A szerző – Silke Behling újságíró és lószakértő, számos gyerekeknek, illetve felnőtteknek szánt lovas kiadvány és könyv szerkesztője, és/vagy írója – a hátaslovak rajongóinak elmagyarázza a lovaglás főbb szabályait a ló felkantározásától, a jármódokon (lépés, tölt, vágta, ügetés, poroszkálás), majd a lovaglás különböző módjain keresztül (díjlovaglás, díjugratás, angol stílus, westernlovaglás) a lovast segítő eszközökig. A lókedvelők a lovas szakmák bemutatásán túl pillanatképet kapnak a lósport és a lóversenyek világáról is. Behling – Márialigeti Sára avatott tolmácsolásban – hozzáértő tanácsot ad arról is, milyen lovat vegyünk (ha van rá pénzünk), milyen felszerelésre van szükségünk nekünk és az állatoknak, milyen az ideális lóotthon, mi mindent kell megtennünk a lovunk egészségéért az élelmezéstől a lóápolásig, és végül milyen betegségek fenyegethetik az állatot.

A lófajták leírásai ABC sorrendben követik egymást. Minden fajtának van egy névjegye, amiben ismertetik a származási helyét, a méretét és színét. Majd rövid leírás következik a fajta – részben származási helyének földrajzi fekvéséből fakadó, részben a nemesítés során elért – jellemző tulajdonságairól, használatáról a múltban és a jelenben. Az oldalakon széljegyzetben említik meg a lófajtához kapcsolódó érdekességeket, de a fotókhoz kapcsolódó leírások is nagyon informatívak. Találkozhatunk itt a legpompásabb, heves vérmérsékletű arab és angol telivérekkel, sportlovaglásra kitenyésztett hackney ügetőkkel vagy hannoveri és holsteini díjugratókkal, a mocsaras és vizes területeket kedvelő camargue-i pónival, egy göndör szőrű musztáng származékkal, de mellettük a robosztusságuk és igénytelenségük miatt ismert igáslovakkal, a vakvezető pónikként is szolgálatot teljesítő kisméretű falabellával, a középkori lovagi viadalokon gyakran szereplő frízzel, vagy a barokk lóként számon tartott frederiksborgival és az uralkodói fogatokat húzó kladrubival. Mi magyarok is büszkélkedhetünk néhány világhíres fajtával, így a mezőhegyesi ménesbirtokról származó furiosóval, a kisbéri félvérrel, vagy a hortobágyi csikósbemutatókon (is) alkalmazott nóniusszal. Vannak lovak, amelyek tökéletesen alkalmazkodtak az őket körülvevő barátságtalan és hideg környezethez (pl. Highland póni, hucul, izlandi ló, jütlandi, shetlandi), másokat a bikaviadalokon használtak (luzitánó), birodalmakat hódítottak meg velük (mongol ló), vagy kifejezetten a lovaspólóra fejlesztettek ki (pólópóni).

Fontos hangsúlyozni, hogy a ló nem akármilyen barát: „Az ember és a ló kapcsolata egészen különleges. Az állat hihetetlenül pontosan észleli az ember érzéseit, és reagál is rájuk. Ezzel segít abban, hogy a lovas biztonságban vagy éppen szabadnak érezhesse magát.” Ennélfogva nemcsak az egészséges emberekkel, hanem az értelmileg vagy testileg sérült, beteg gyerekekkel és felnőttekkel is érzelem teli kapcsolatot képes kiépíteni, vagyis remek terápiás állat.

Szénási Zsófia

Silke Behling: Mi Micsoda – Lovak és pónik, Babilon Kiadó, 192 oldal, 9890 Ft

A Lovak és pónik

megvásárolható

kedvezményes áron

a Babilon Kiadó

webáruházában