Feltámasztott múlt

Hogy mennyire időszerű klasszikusaink szerepének szüntelen újragondolása a műveltség és az oktatás alapjait illetően, jó példa rá egy közelmúltban kirobbant csetepaté Jókai kapcsán, melynek során érvek és ellenérvek csaptak össze (s persze repkedtek a témához méltatlan személyeskedések): kell-e olyan mélységben tanítani ma is a nagy regényírót, mint sok évtizede. S lám, felütve Szörényi László esszékötetét a Jókai-fejezetek egyikénél, az irodalomtudós az ő gondolatait idézi egy beszédéből: „A nemzeti gyűlölködés telhetetlen bálvány, amely egymaga nyeli el a népek boldogságát. (...) A gyűlölség a legdrágább passzió.”

Szörényi esszékötete a műveltség felől közelít e gyűlölség kioltásához, mégpedig nem középiskolás fokon. Ezt tükrözi az esszégyűjtemény címe is: a „Multaddal valamit kezdeni...” Kölcsey Ferenc Mohács című tanulmányának egy mondata, mellyel a szerző saját bevallása szerint azt kívánta nyomatékosítani: „a múlt nem automatikusan, s nem is homályba vesző »törvényszerűségek« révén épül be nemzeti tudatunkba. A múlt elfeledhető, sőt elfeledtethető.”

Akik jól ismerik Szörényi Lászlót, tudják, személyében nem valamely „egyszerű” irodalomtörténész, hanem a páratlan tudású kortárs humanista közelít aktuális tárgyához. A Nap Kiadó gondozásában megjelent, igényes kivitelű, nagy alakú kötet tanulmányai is messze túlmutatnak a címekben jelölt területeken, és a tanulmányozott szerzők munkásságának egy-egy nélkülözött, elfeledett szelete mellett egész munkásságuk és az a történelmi-kulturális közeg is fókuszba kerül, amelyben ezek az örökérvényű (s hogy mitől örökérvényű, ez a Szörényi-esszék esszenciája) életművek megszülettek.

A tanulmányok kronologikus rendben követik egymást: Kölcseytől, Vörösmartytól jutunk el Táncsicson, Petőfin és Jókain át Krúdyig és Kosztolányiig. Szörényit olvasva már megszokhattuk, hogy számos „csemegével” lepi meg az irodalomtudomány iránt érdeklődő olvasóit, jelen kötetben ilyen esszé többek között A magyar „dolce stil nuovo” meglétét boncolgató írás, amelyben Vörösmarty és Dante rokonságát vizsgálja, de nem kevésbé újdonságerejű a Táncsics Mihály – kortársai és későbbi kritikusai által igencsak leszólt – szépírói műveit elemző esszé. Krúdy-rajongóknak kihagyhatatlan az író egy elfeledett kisregényéről szóló írás, a Krúdy Gyula szigeti meséje Szent Margitról, és szintén kincseket hoz fel a mélyből a szerző, amikor Kosztolányi regényeinek motiváló tényezőit keresve Csáth Géza-hatásait mutatja ki többek közt olyan mellőzött novellákban, mint az Égi jogász.

Szörényi Lászlót olvasni nem kevesebb, mint a homályból újra és újra kilépve megtapasztalni a tisztán látás örömét.

Laik Eszter

Szörényi László: „Multaddal valamit kezdeni...”
(Magyar esszék)
Nap Kiadó, 232 oldal, 3780 Ft