Dávid csillaga – történelmi regény kamaszoknak

„Csak egy kicsit kellett kerülniük ahhoz, hogy az Andrássy út érintésével jussanak el a Felsőerdősor utcába. Az Andrássyhoz közeledve egyre erősebben hallották a dübörgést. Az utolsó száz métert már futva tették meg, majd óvatosan előrefurakodtak a bámészkodók között. A motorkerékpárok és a kocsik hosszú sora épp véget ért, és a tankok következtek… A lassan tovagördülő tankok tornyában egy-egy morcos katona állt, mindegyikük keze a géppuskán, mintha valami láthatatlan ellenségtől kellene tartaniuk.”

A dátum1944. március 19., a 2. világháború számunkra egyik legsötétebb napja, amikor a németek megszállták Magyarországot. A tizenegy éves Dávid és Péter éppen egy cserkészkirándulásra indult volna, amikor megtörténik a bevonulás, és a gyerekeket hazaküldik, s ezzel együtt egyikük élete gyökeresen megváltozik. Dávid zsidó származású, Péter keresztény. Dávid családja – újságíró apja és csemege-fűszer üzletet vivő anyja – eddig a szégyenletes zsidótörvények ellenére is dolgozhattak úgy-ahogy, Dávid iskolába járt és élte a kiskamaszok mindennapjait a Hitler térhez (későbbi Kodály körönd) közel eső körgangos házak egyikében. Ettől a naptól fogva azonban – a magyarországi zsidóságéhoz hasonlóan – élete minden szegmensében negatív fordulat áll be: ki kell tennie a ruhájára a megkülönböztető sárga csillagot, nem járhat többé iskolába és nem szállhat fel a járművekre, a családnak be kell szolgáltatnia előbb a telefont, aztán a rádiót, majd apja motorkerékpárját, s végül biztonsági okokból az üzletet is átíratják Péter fodrászként dolgozó édesanyjára. Apja nem járhat be többé a szerkesztőségbe, majd különböző helyekre behívják munkaszolgálatra. A kirekesztő rendelkezések tömege Péter és Dávid barátságára is hatással van: észreveszik, hogy a csillagot viselő Dávidot (és Pétert is), furcsán méregetik az emberek, és nem kell sokat várni, hogy beléjük kössenek. Így az annyira szeretett városligeti bóklászások mind ritkábbak lesznek, inkább együtt tanulnak és játszanak a lakásban. Dávid egyre jobban fél, Péter egyre jobban szégyelli magát, és lelkiismeret-furdalása van, amiért nem mer kiállni a barátjáért. Pontosan úgy, ahogy a felnőttek többsége sem mer kiállni Dávid szülei mellett. A világ egyre jobban beszűkül körülöttük: néha még vannak szép pillanatok, például amikor Dávid és Péter négykezest játszanak a zongorán, vagy amikor a mamájával és húgával fagyiznak a Városligetben, de ezekből egyre kevesebb akad. A történelmi zuhanórepülés megállíthatatlan: a család nemsokára elveszti otthonát, egy csillagos házba kell költözniük, a Pozsonyi úton egy nagynénihez, akihez nemsokára megérkeznek a vidéki nagyszülők is. Még jobban beszorulnak az amúgy is zsúfolt lakásba: az újabb rendeletek nyomán alig hagyhatják el a házat, gondot okoz a bevásárlás, az élelmezés, Dávid anyukája nem járhat be dolgozni az üzletbe, így lassan felélik a tartalékokat. Alkalmanként a munkaszolgálatból megszökött apa is megjelenik a család életében. Egyre több a légiriadó és a bombázás, de néha előfordulnak szép pillanatok: a házban élő gyerekek tükörfényesre csúszkálják a lépcsőház korlátját, fejedelmi uzsonnára hivatalosak a legfelső szinten lakó háztulajdonos báró teraszára, ahonnan később egy szörnyű bombázást is végig néznek. A helyzet tovább romlik, amikor megkezdődnek az épületben a nyilas razziák. Dávidot és a húgát az édesanyjuk egy svábhegyi rokonukhoz viszi, ahol a padláson bujkálnak, majd egy nyilas razzia nyomán visszatérnek a Pozsonyi úti lakásba. Megtudják, hogy vidéki rokonaikat családostul Lengyelországba vitték. Egyre gyakoribbak lesznek a nyilas zaklatások, és sorban elviszik a család tagjait: előbb a nagypapát, majd a nőket és Dávidot, ám nagynénje önfeláldozásának köszönhetően ő az édesanyjával és Raoul Wallenberg menlevelével kikerül a gyűjtőhelyről. Az állandósult rettegésben a svéd menlevél már nem segít, ekkor baráti segítséggel svájci menlevelet szerezve bekerülnek egy védett házba, ahol iszonyú zsúfoltságban töltik a következő heteket. A család többi tagjáról semmit sem tudnak, de rebesgetik, hogy sok üldözöttet a Dunába lőnek, másokat elvisznek a Dohány utcai nagy gettóba.

Az apa időközben jelentkezik Ocskay László százados zsidó munkásszázadába, amely a német hadseregnek gyűjtött és gyártott ruhákat. Ocskay László valós történelmi személy, aki a zuglói zsidó gimnáziumban – ma Radnóti Miklós Gimnázium – működtette a ruhagyűjtő századot, és bújtatta a családtagokat, megszervezte az ellátásukat, s körülbelül 2500 embert mentett meg a biztos haláltól. Az ellenőrzéseket kijátszva ide kerül végül Dávid, a húga és az édesanyjuk is. Ocskay László legnagyobb tette az volt, amikor a nyilas erőktől úgy mentette meg védenceit, hogy az épületet a Waffen-SS védelme alá vonatta és elzavarta a nyilasokat. A regényben természetesen Dávid hősies viselkedésének és leleményességének nagy szerepe van abban, hogy ez a történelmi tett megvalósul. Az oroszok bevonulása végül elhozza a felszabadulást, de a szovjet katonák erőszakos cselekedetei miatt van még min aggódni. Az Auschwitzba, illetve a málenkij robotra elhurcolt családtagok egy része hazatér, másokat hiába várnak vissza, bár Dávid édesanyja a különböző segélyszervezeteken keresztül keresteti őket. Van, aki a családból a hazájában marad, és van, aki az újonnan alakuló Izraelbe készül.

Eddig a történelmi tabló. A sodró lendületű történelmi kalandregénybe a 2. világháborús zsidóüldözés minden lényeges (és borzalmas) elemét beleszőtte a többszörös díjnyertes ifjúsági író. Zágoni Balázs regénye túl azon, hogy érzékletesen, de nem naturálisan megismerteti olvasóit a történelmi eseményekkel, számos, a mai fiatalokat is érintő morális kérdést feszeget. Miként teszi próbára a barátságot, az emberi kapcsolatokat és a jellemet egy kiélezett történelmi helyzet és a folyamatos életveszély? Hogyan lehet ezeken túllépni vagy együtt élni a béke idején? Milyen titkok lappanghatnak a szülők, nagyszülők életében, amiről a következő nemzedékek csak későn, vagy soha nem szereznek tudomást?

A történelem iránt kicsit is érdeklődő diákoknak jó szívvel ajánlható A csillag és a százados című regény, amelyből a csillag a főhős nevében is megtalálható, és az üldözés során kötelezően viselt Dávid-csillagot, a százados pedig az izraeli Yad Vashem intézetnek a Világ Igaza kitüntetését is elnyerő Ocskay századost jelképezi.

Szénási Zsófia

Zágoni Balázs: A csillag és a százados, Móra Kiadó, 400 oldal, 3999 Ft

A csillag és a százados

megvásárolható

kedvezményes áron

a Móra Kiadó

webáruházában

Olvasson bele

a könyvbe,

idekattintva