Dobai Péter Kossuth-díjas költőtől, írótól, forgatókönyvírótól november 6-án 14 óra 30 perckor, a katolikus egyház szertartása szerint vesznek végső búcsút a Farkasréti temetőben - közölte a Magyar Művészeti Akadémia hétfőn az MTI-vel.

A nemzet művésze, az MMA rendes tagja október 3-án hunyt el, életének 82. évében. A gyászoló család mindenkit arra kér, hogy a temetésen kegyeletét egy szál virággal rója le.

Dobai Péter 1944-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán olasz nyelv- és irodalom, valamint filozófia és általános nyelvészet szakon 1970-ben szerzett középiskolai tanári diplomát. 1970 és 1994 között a MAFILM-nél dolgozott. 1969-től a hetvenes évek közepéig a Balázs Béla Stúdió alkotóközösségében tevékenykedett.

Korai lírája intellektuális jellegű, verseit az objektivitás és az indulati kettősség jellemzi. Novellái és kisregényei inkább a "hétköznapi" életről szólnak, míg parabolikus regényeiben és filmforgatókönyveiben a történelmet hívja hivatkozási alapnak. A birodalom ezredese (1985) című nagyregénye addigi stílusjegyeinek, írástechnikai módszereinek, kiérlelt lírájának, történelemszemléletének összegzése - írta a Kulturális és Innovációs Minisztérium Dobai Péterről szóló megemlékezésében.

Dobai Péter forgatókönyvíróként szerzett nemzetközi hírnevet azzal, hogy Klaus Mann regényéből nagyformátumú filmcselekményt írt Szabó István rendezőnek.

Az Oscar-díjas Mephistóért 1981-ben Cannes-ban megkapta Az év legjobb forgatókönyve díjat, 1982-ben pedig Cinema Narrativa-díjjal ismerték el Agrigentóban. Ez további nemzetközi koprodukciós felkéréseket eredményezett: Szabó Istvánnal elkészült a Redl ezredes (1985) és a Hanussen (1988) című film is.

1976-ban lett a Magyar Írók Szövetsége, 1977-ben a Magyar Pen Club tagja. 1979-től a Magyar Film- és Tv-művészek Szövetségének tagja, 1991 és 1994 között a Forgatókönyvírók Céhének elnöke volt. 1992-től a Magyar Írók Egyesülete, a Magyar Művészeti Akadémia, 2019-től pedig a Digitális Irodalmi Akadémia tagjává választották.

Munkásságát 1976-ban József Attila-díjjal, 2014-ben Kossuth-díjjal ismerték el. 1983-ban a Filmkritikusok díját, 1990-ben a Balázs Béla-díjat vehette át. 2000-ben megkapta a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díjat, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2001 óta Ferencváros díszpolgára. 2014-ben a nemzet művészévé választották, 2022-ben Prima Primissima díjat kapott.

Dobai Pétert a Magyar Művészeti Akadémia és a Kulturális és Innovációs Minisztérium a saját halottjának tekinti.