Elek Judit két felújított filmjét is vetítik a Berlinalén
MTI - 2026.01.13.
Elek Judit két alkotásának, az Istenmezején 1972-73-ban és a Találkozás című filmeknek a restaurált változatait is műsorára tűzi a február 11-én kezdődő Berlinale a Forum Special programban - tájékoztatta a Nemzeti Filmintézet kedden az MTI-t.
A közlemény szerint a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Forum Special programját ezúttal "Csak légy ember, és mondd ki az igazat!" mottóval rendezik meg.
A Forum Special program idén a női rendezőkre fókuszál - írták, hangsúlyozva, hogy a tavaly októberben 87 éves korában elhunyt Kossuth- és Balázs Béla-díjas Elek Judit az egyik első, meghatározó fontosságú magyar filmrendezőnő volt.
Az Istenmezején 1972-73-ban című dokumentumfilmben Elek Judit olyan fiatal lányok mindennapi küzdelmeire és lehetőségeire koncentrál, akik a saját elképzeléseik szerint szeretnék alakítani az életüket, ezzel konfliktusok sorát vállalva fel.
Az 1974-ben készült és az 1975-ös Berlinalén nagy sikerrel bemutatott alkotás felújított változata elérhető a FILMIO kínálatában - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Filmintézet.
A fikció és dokumentumfilm határán mozgó, 1963-ban készült rövidfilm, a Találkozás egy magányos agglegény és egy ápolónő randevúján keresztül a kapcsolatteremtési kísérletek alapvető nehézségeit, furcsaságát és esetlen humorát ragadja meg.
Elek Judit a filmet a Balázs Béla Stúdióban forgatta, a cinema direct módszerével. A férfi főszerepet az ismert író, Mándy Iván alakította, a női amatőr szereplőt pedig apróhirdetés révén találták meg.
Felidézték, hogy Elek Judit rendezői végzettségét a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Máriássy Félix osztályában szerezte, karrierje pedig dramaturgként indult a Budapest Filmstúdióban.
A rendezőnő a Balázs Béla Stúdió alapító tagjaként a magyar filmtörténet egyik legjelentősebb alakja volt.
Az 1967-es Meddig él az ember? című, Ragályi Elemér által fényképezett dokumentumfilmje több neves díjat is elnyert. Első játékfilmje, a Sziget a szárazföldön - amelynek szintén Ragályi Elemér volt az operatőre - 1969-ben jelent meg. Forgatókönyvíróként a Móricz Zsigmond regénye alapján készült Árvácskában (1976) mutatkozott be.
Ezután egy időre visszatért a dokumentumfilmekhez, de a 2000-es évektől ismét játékfilmeket forgatott: A hét nyolcadik napját (2006), valamint az önéletrajzi ihletésű Visszatérést (2011).
Elek Judit filmjeinek jellegzetes stílusjegye a játékfilm és dokumentumfilm közötti határ elmosása, a fikció és a valóság keveredése - emelték ki a közleményben.
A rendezőnő filmjeivel négy alkalommal is szerepelt Cannes-ban, illetve számos európai és nemzetközi fesztivál díját elnyerte. 2024-ben a Magyar Filmakadémia a MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztiválon életműdíjjal tüntette ki.
Elek Judit alkotásai és a teljes nemzeti filmvagyon megőrzését és terjesztését a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum látja el, a digitális restaurálást a Nemzeti Filmintézet Filmlabor szakemberei végzik - hívta fel a figyelmet a filmintézet.
Ajánló tartalma:
Az archívum kincseiből
Beszélgetés Nagy Attilával, a Magyar Olvasástársaság elnökével
A könyves univerzum tágulása – Nemzetközi Olvasástársaság 21. Olvasás Világkongresszus, Budapest
Tandori Dezső: Sir Conan Doyle – mindig – Sherlock Holmes?
Költőből lett regényhős – Márton László könyve a világból eltűnő bölcsességről


















