Jókai Mór 1879-ben megjelent Rab Ráby című regényének főszereplőjét, a híres-hírhedt Ráby Mátyást eleveníti fel a Ferenczy Múzeum új kiállítása, amely november 26-án nyílik Szentendrén, Jókai Mór születésének bicentenáriuma alkalmából.

A Ferenczy Múzeumi Centrum MTI-hez elküldött hétfői közleményében emlékeztetnek arra, hogy Jókai Mór hősének kalandjai Szentendrén játszódnak. Ráby neve Jókai könyve miatt került be az irodalomtörténetbe és a szentendrei köztudatba, de a főszereplő nem Jókai fantáziájának teremtménye.

Ráby 1797-ben kiadott önéletírásából, valamint számos levéltári iratból kiderül, hogy valóban élő személy volt. Állítólag II. József küldte Szentendrére, hogy kivizsgálja a pénzügyi visszaéléseket, és állítólag volt egy háza is Szentendrén - írták a közleményben, hozzátéve, hogy Ráby kalandjait Jókai az emlékiratokból vette át, megtoldva számos izgalmas mellékszállal és humorral, ezzel szinte teljesen átalakítva az igazi Ráby alakját.

A Ferenczy Múzeum tárlata a "Ráby-történet" egyes epizódjait világítja meg három nézőpontból:
bemutatja az eseményeket Ráby perspektívájából, a történetileg, más forrásokból rekonstruálható életutat, valamint a Jókai-féle változatot is. Ezáltal a közönség árnyaltabb képet kap Ráby Mátyás történetéről.

A május 31-ig nyitva tartó tárlaton látható lesz az úgynevezett "Ráby-láda", korabeli fegyverek és pénzérmék, megelevenednek Ráby szentendrei évei, a pesti Vármegyeháza börtönében eltöltött időszaka és külföldre szökése.

Jókai Mór néhány személyes relikviája mellett látható lesz a Rab Ráby első kiadása és Ráby Önéletírásának eredeti könyve is. A kiállítás nem csupán történeti és irodalmi síkon reflektál Ráby történetére, hanem képzőművészeti műalkotások segítségével is felidéz egy klasszikussá vált motívumot, a Ráby-házat. Az 1786-ban emelt épület a 20. század során bekerült a szentendrei művészet őstémái közé, így a tárlaton látható lesz egy festményekből összeállított válogatás is, többek között Ilosvai Varga István, Bánáti Sverák József és Balogh László képeiből.

A kiállítás feltárja, hogy Ráby Mátyás miért jöhetett Szentendrére 1784-ben, kié volt a Ráby-ház, miért írta meg feljelentéseit, kikkel hadakozott Szentendrén, milyenek voltak börtönévei a pesti Vármegyeházán, és miként próbálta könyvét külföldön - állítólag Strasbourgban - kiadni - olvasható a közleményben.