A Határtalan történet című műalkotás új kövének avatásával, felolvasással, vetítéssel, kerekasztal-beszélgetéssel és a Korossy Kvartett előadásával ünnepelte Krasznahorkai László Nobel-díjas írót a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kedden Budapesten.

Az MTA székházánál, a Széchenyi István téren található Határtalan történet című műalkotás egy folyamatosan bővülő idővonal, amelynek mészkő lapjain az akadémia első kétszáz évét, annak fontosabb eseményeit, szereplőit jelenítik meg.

A kedden felavatott új kővel a tavaly Nobel-díjjal kitüntetett író Sátántangó című 1985-ös regényéről emlékeztek meg.

Freund Tamás, az MTA elnöke köszöntőjében párhuzamot vont a tudós és az írói lét között: mint mondta, a megértés szándéka az, ami a világot kutatóként felfedezni vágyó vagy íróként szemlélő embert talán a leginkább mozgatja. Ami az írónál a szemlélődés, az élethelyzetek megélése, az a kutatónál a tanulás és a sokszor hiábavalónak tűnő, új eredményt nem mindig hozó kísérletek - jelentette ki.

Krasznahorkai László írásait is a megértés iránti igény hívta életre, sokszor szinte végtelennek és sokrétűnek tűnő mondatai nem csupán stiláris bravúrok, hanem a gondolkodás folyamatát is modellező tanúságtételek - méltatta Freund Tamás a Nobel-díjas írót.

Mint elmondta, Krasznahorkai László sokszor tesz fel nehezen megválaszolható kérdéseket, miközben méltóságról, lázadásról és reményről beszél, időtlen igazságokról, arról, hogy az együttműködés az egyetlen esélyünk.

Ferencz Győző, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) ügyvezető elnöke arról beszélt, hogy minden díj közül az irodalmi Nobel-díj körül csapnak fel a leghevesebb szenvedélyek, példaként említve mások mellett Bob Dylan 2016-os Nobel díjának vegyes kritikai fogadtatását.

"Pedig a díj odaítélése mögött mindig meghúzódik valami gondolat is, nevezzük progresszív gondolatnak" - tette hozzá.

Felidézte a díjat odaítélő bizottság indoklását, mely szerint "Krasznahorkai látnoki életműve az apokaliptikus terror közepette is bizonyítja a művészet erejét".

Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díját nem egy ország, nem egy nép, nem egy nyelvterület képviselőjeként kapta, hanem azokért a nagyszerű regényekért, azért a páratlanul egységes életműért, amelyet sok évtized koncentrált szellemi munkájával hozott létre - szögezte le Ferencz Győző.

Mint fogalmazott, a Nobel-díj miatt Krasznahorkai Lászlónak már biztosítva van az irodalmi halhatatlansága, és a SZIMA nevében azt kívánja neki, hogy ez semmiképpen ne csökkentse alkotókedvét.

Az MTA 200. közgyűlésének programjaként tartott eseményen a köszöntőket követően Krasznahorkai László felolvasást tartott a közgyűlési tagoknak, majd Tarr Béla Kárhozat című filmjéből vetítettek részletet, amelyet kerekasztal-beszélgetés követett.