Két észak-magyarországi helyszínen, a Miskolci Egyetemen (ME) és a sárospataki Tokaj-Hegyalja Egyetemen (THE) rendezik meg a IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust augusztus 24. és 29. között.

A 2026-os találkozó több mint 30 szimpóziuma elsősorban azt a kérdéskört járja körül, hogy hogyan látja magát a magyarság a 21. században, és hogy milyen kép él rólunk a világban. A témák között szerepel többek között a digitális bölcsészet, a nyelvoktatás módszertana, a történelmi emlékezet és a kulturális örökségvédelem is - hangzott el a tanácskozást ismertető budapesti sajtótájékoztatón.

A keddi eseményen Monok István, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság társelnöke felidézte, hogy az 1977-ben alapított Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság 2001-ben vette fel a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság nevet, a szervezet a hungarológia nemzetközi tudományos ernyőszervezete.

A Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus a magyarságtudományok legjelentősebb nemzetközi fóruma, amelyet ötévente rendeznek meg és amely 400-500 szakembert mozgat meg világszerte - hívta fel a figyelmet Monoki István.

A koronavírus-járvány, majd a háborús helyzet miatt a Varsóba tervezett kongresszus elmaradt, így a mostani tanácskozásra a 2016-i pécsi kongresszus után tíz évvel kerül sor - magyarázta a társelnök.

"Minden korban aktuális volt, hogy hogyan tekintenek ránk kívülről, külső szemmel" - mondta Monoki István.

Ismertetése szerint a 2026-os találkozó központi témája a nemzeti önismeret és a magyarságkép kölcsönhatása: egy közösség identitása akkor szilárd, ha képes az önmagáról alkotott képet összhangba hozni azzal, amit mások gondolnak róla.

A Miskolci Egyetem (ME) az észak-magyarországi régió meghatározó tudományos és kulturális központja - mondta Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora, hangsúlyozva, hogy a felsőoktatási intézményben nyolc kar működik, meghatározva a térség ipari és gazdasági arculatát is. Horváth Zita tájékoztatása szerint a IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus központi helyszíneként az egyetem Díszaulája ad otthont az ünnepélyes megnyitónak és a plenáris üléseknek.

Mint mondta, a tanácskozásnak már megközelítőleg 400 regisztrált résztvevője van: többségük előadó is, akik 22 országból jelentkeztek az eseményre. A tervek szerint két szimpóziumot tartanak Sárospatakon, a többi tanácskozásra pedig a miskolci egyetem campusán kerül sor - tette hozzá a rektor.

Tasi Réka, a kongresszus főtitkára arról beszélt, hogy az augusztusi rendezvényen 31 szimpóziumban 325 előadás fog elhangzani. A szimpóziumok témái többek között a külhoni magyarságképet járják körül, de sor kerül tudomány- és technikatörténeti, illetve geográfiai, valamint irodalomtudományi, antropológiai és néprajzi tematikájú tanácskozásokra is.

A szervezők által küldött írásos összegzés szerint a rendezvény célja, hogy a 21. századi globalizáció és az átalakuló világrend közepette interdiszciplináris dialógust kezdeményezzen a változó magyarságképről.

A kongresszus plenáris előadói a nemzetközi és hazai tudományos élet kiemelkedő képviselői, többek között Szathmáry Eörs akadémikus, Széchenyi-díjas evolúcióbiológus, valamint Molnár Antal történész, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója, a Vatikánban működő Történettudományok Pápai Bizottságának tagja.

A kongresszus munkája plenáris előadásokból, szekcióülésekből és tematikus szimpóziumokból áll. A program sokszínű, lefedve a humán- és társadalomtudományok széles skáláját.

A rendezvény fővédnökei Sulyok Tamás köztársasági elnök és Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke.