Steigerwald István festőről és zenészről szól a Gyula régen és ma könyvsorozat újabb része, amelynek bemutatója november 6-án lesz a városi könyvtárban.

Durkó Károly, a kiadvány egyik író-szerkesztője azt mondta: több kötetben foglalkoztak már művészettel és zenével is, de ez az első, amelyben e két téma együtt jelenik meg. A könyv egyúttal egy élettörténet és egy 20. századi korkép lenyomata is.

A kötet azért is különleges, mert ezúttal nem levéltárakban kellett kutakodni, hiszen a "főhős" még él, ő mesélte el a saját történetét - mutatott rá Székely Árpád társszerkesztő.

Steigerwald István saját elmondása szerint hatéves volt, amikor családjával Gyuláról Elekre került, a svábok kitelepítése elől menekülve. A háború mindenétől megfosztotta a családot. Nem volt jó tanuló, de rajzolni már akkor szeretett, első festményét kerékpárzománc-festékkel egy kartondobozra festette, "mert nem lehetett más festéket szerezni akkor".

Eleken nem érezte jól magát, Budapestre került, ahol egy építőművész tanár felesége - aki az operában volt korrepetitor - figyelt fel énektehetségére, ő tanította aztán "énekelgetni" négy évig.

A 86 éves művész harminc évig dolgozott a Szabó zenekarral, mintegy ezer festményt és annál is több rajzot készített, valamennyinek megvan a háttértörténete. Sokan gyűjtik a festményeit, akad olyan német orvos, aki 58 alkotását vette meg, és külön Steigerwald-szobát rendezett be a házában.

A könyvben külön-külön fejezet foglalkozik az életúttal, a családi történetekkel, a Szabó zenekar sztorijaival, de gerincét a festészet adja.

Durkó Károly szerint Steigerwald István képeit nehéz kategorizálni, de az alföldi és a nagybányai iskola hagyományai érződnek rajtuk, ahogyan játékosságában, harsány színeiben a Fauves-irányzat hatása is.

A kötetben több száz festményt mutatnak be albumszerűen, időrendi sorrendben, a csendéletektől a párizsi képeken át a gyulai utcaképekig. Több festmény komoly helytörténeti értékkel is bír.

A Gyula régen és ma sorozatnak 2003 óta tizenhét kötete jelent meg, a mostani a tizennyolcadik. Egyebek mellett feldolgozták a gyulai kolbász, a várfürdő, a gyulai művésztelepesek, a kis Szilágyi, Dobos István, a helyi zsidóság és a gyulai cukrászat történetét.