Forradalom a Dunántúlon

Az 1956-os Intézet és Budapest Főváros Levéltára jóvoltából három év után végre összeállt A vidék forradalma, 1956 második kötete. A történész Szakolczai Attila szerkesztette dokumentumgyűjtemény ezúttal a Dunántúl forradalmi eseményeit taglalja. Forrásul most is a helyi viszonyokat legjobban ismerő levéltárosok, muzeológusok és történészek munkái, valamint a még élő résztvevők visszaemlékezései szolgálnak. A vidék forradalma első kötetével nyolc kelet-magyarországi megye forradalmát tárták fel a szerzők. Az ismét nyolc megyét csokorba szedő mű pedig jó folytatása annak a kísérletnek, hogy a magyar történetírás túllépjen Budapest-centrikusságán.
A jószándékot beárnyékolja, hogy Vas és Zala megyéről a többször módosított határidőig sem készültek el a tanulmányok. A forradalom ötvenedik évfordulójának közeledte pedig szorította az 1956-os Intézetet. Tervbe vették, hogy a hiányzó megyék egy újabb, harmadik kötetben szerepelnek majd.
A dolgozat-együttes így, foghíjason is, számos izgalmas, új adalékkal szolgál. A legfőbb események leírásán túl, feltárja a történetek hasonló és eltérő jegyeit. Fényt derít közvetlen előzményekre, a folyamatra, mely elvezetett a forradalom győzelméhez, jól illusztrálja intézményrendszerének kiépülését, az egyes települések, s megyék közötti kapcsolatokat. Az események tárgyalása decemberrel véget ér, az egyes szövegek csak jelzésszerű információkat adnak a megtorlásról, a sötét évekről.
A történelmi hitelesség mellett olvasmányos, néhol kalandregénybe illő néhány fejezet. Ilyen például, mikor a szovjetek és a magyar karhatalmisták rendre csak bottal üthették a mecseki forradalmárok nyomát. Gyors reagálású, áttelepítő akcióik miatt kiérdemelték a „láthatatlanok” címet.

A vidék forradalma, 1956. II.
Szerkesztette: Szakolczai Attila
1956-os Intézet – Budapest Főváros Levéltára
470 oldal, 3900 Ft.

(sipka)