Könyvhét folyóirat
Egy rejtély mögött mindig ott az újabb titok – Majgull Axelsson
2012.04.19.
Az irodalom talán segíthet valamiképpen a világ hányattatott sorsú gyermekein - véli Majgull Axelsson svéd írónő, a világsikerű Áprilisi boszorkány szerzője. A lélekben még máig is oknyomozó újságíró Majgull az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál egyik vendége lesz.
- Újságírónak tanult, és sokáig dolgozott újságoknak. Hogyan jött az ötlet, hogy az írás más formájában is alkosson?
- Nehéz út vezetett idáig, nem tagadhatom. Lélekben viszonylag hosszú ideig inkább újságíró voltam, hiszen azt tanultam. Ám a kettő nem áll olyan messze egymástól. Az íróvá alakulás egyik legnehezebb része talán az volt, amikor meghoztam a döntést: dokumentumregényként írom meg a Rosario halott című történetemet. Ez nagy kihívás volt, és egyben döntő lépés is az íróvá válás felé, hiszen mint dokumentarista műhöz illik, újságíróként gyűjtögettem a történethez szükséges információkat, majd mindezt regény formában kellett hogy tálaljam. Ám sajnos alapjában véve a regény forma ellenére a könyv a szomorú valóságról szól. A Rosario halott egy tizenegy éves fülöp-szigeteki kislány története, aki a gyermekprostitúció áldozatává vált.
- Súlyos emberi témákat érintenek könyvei. Újságíróként vagy érző emberként ragadják meg ezek a sorsok?
-Nehéz kérdés, nehéz téma ez. Azt hiszem, az ember sosem képes teljesen elválasztani magát attól, hogy ő valójában egy érző emberi lény, még akkor is, ha újságíróként objektív szemszögből is igyekszik szemlélni az eseményeket. Az, hogy felelősnek érzem magam valamiképpen a gyerekek sorsáért, az is ebből fakad. A kettő igazából elválaszthatatlan, és talán ez teszi olyan érdekessé, hogy írhatok róla.
- Gondolja, hogy az irodalom, a témával foglalkozó könyvek segíthetnek valamiképpen a gyerekek sorsán?
- Minden bizonnyal. Az irodalom az egyetlen út, hogy valamiképpen az emberek fejébe férkőzzünk, és talán hassunk a gondolataikra, véleményükre, cselekedeteikre. Talán emiatt is lett Charles Dickens és Emile Zola olyan fontos és elismert alkotó a 19. században. Regényeikkel az elhagyatott sorsú emberekből hús-vér létezőt varázsolva hirtelen megnehezítették azoknak az embereknek a dolgát, akik ezeket a problémákat addig takargatták, szőnyeg alá söpörték, vagy a sikátorokba bújtatták. Ezek az írók kimondtak dolgokat, amikkel a felsőbb rétegek nem szívesen foglalkoztak, és ezzel felébresztették a közvélemény érdeklődését és kíváncsiságát. Engem nem a leleplezés foglalkoztat, sokkal inkább a tény, hogy bizonyos rejtegetett dolgok mögött újabb titkok bújnak meg, és ezek kíváncsivá tesznek.
- Leghíresebb regénye az Európa-szerte díjazott és elismert Áprilisi boszorkány. Mitől ilyen sikeres a mű?
- Talán az erős és tiszta érzelmek tesznek igazán vonzóvá egy könyvet. Az, hogy számomra az Áprilisi boszorkány egy ilyen fajta nagyon erős érzelmi kötődést jelentett írás közben, és jelent máig is, valószínűleg ez magyarázza a sikert, hogy másoknak is bőven jut a beleszőtt szenvedélyből, érzelmekből.
- Gondolkozott-e valaha is gyerekkönyv írásán? Elvégre bár más szemszögből, de könyveiben sokszor esik szó gyerekekről, és ha jól tudom, önnek is van két fia.
- Soha nem írnék gyerekkönyvet! Mindig is azt gondoltam, hogy talán nem is lehet nehezebb annál, mint gyerekeknek történetet írni, hiszen az egy teljesen más világ, és valamilyen módon sokkal bonyolultabb, mint a miénk, felnőtteké. Lehet, hogy belebuknék!
- Az idei Budapesti Könyvfesztivál fő témája az északi országok irodalma lesz. Ön szerint valóban beszélhetünk skandináv életérzésről az irodalomban?
- Rengeteget viccelődünk saját magunkon, hogy a svédeknek mekkora érzéke van a melankóliának nevezett érzés használatához. De hogy őszinte legyek, és nem utolsó sorban önironikus, talán éppen ez lesz az, ami tipikus svéd stílusként felbukkanhat, már-már sztereotípiaként.
- Járt már valaha Budapesten?
- Az áprilisi Könyvfesztivál lesz az első alkalom, és pont emiatt már nagyon izgulok. Olvastam, és szeretem Esterházy Péter és Kertész Imre műveit, remélem lesz lehetőségem találkozni velük személyesen is abban a pár napban!
- A Könyvfesztiválra készülve, javasolna néhány svéd írót a magyar közönségnek?
- Akár rengeteget is! Per Olov Enquist és Kerstin Ekman manapság a legjelentősebb alkotók, de Stig Dagermant szintén jó szívvel ajánlhatom mindenkinek, annak ellenére, hogy ő már sajnos hat éve nincs köztünk. A könyvei viszont ennek ellenére egyre népszerűbbek és olvasottabbak. Ugyancsak itt említeném meg a csaknem száz évvel ezelőtt élt Selma Lagerlöföt, aki ennyi idő távlatából is képes kicsiket és nagyokat elvarázsolni a könyveivel. Végül de nem utolsó sorban természetesen legkedveltebb, és talán világszerte egyik legismertebb írónkat sem szabad kihagynom a sorból, ajánlom nagyon sok szeretettel minden gyereknek és felnőttnek, annak, aki már ismeri, és annak is, aki még nem, Astrid Lindgrent, a lassan mítosszá és svéd nemzeti jelképpé, valamint szuvenírré vált Harisnyás Pippi szülőanyját.
Ajánló tartalma:
Az archívum kincseiből:
Önmaga helyett kedvenc figurái a főszerepben – Leslie L.Lawrence új regénysorozatot indított
A kiadók bizalma az olvasónál térül meg – Beszélgetés Sárközi Mátyással
Hetven fölött kevesebb a bosszúság és a kötelezettség – Életbölcsességek Konrád György alteregójától