A „terápiás” kapcsolat

Különösen nehéz időszakon megy keresztül most az emberiség. Járvány, bezártság, háború… Veszteségek és félelmek. Bizonytalan és kiszámíthatatlan hétköznapok, és meghatározhatatlan jövő. Ami ellenben változatlan és múlhatatlan, az hogy bármi történjék is a világban, mindenki keresi benne a saját útját, álmait, kapaszkodóit.

Yalom írásait mindig is szerettem, mivel gyakorló pszichiáterként, és íróként is, a lét lényegén tudja tartani a tekintetét, írásai a saját életünkben való jelenlét és a szembenézés fontosságát sugározzák.

Azoknak az ismerőseimnek szoktam ajánlani a könyvét, akik nyitottak az emberi psziché rezdüléseire; építő, néha romboló folyamataira, akik hisznek abban, hogy minden helyzetben lehet, sőt, kell is fejlődni, mert az élet egy soha véget nem érő tanulási és érési folyamat, amihez éber tudatosság és elfogadó, jelenlevő (ön)szeretet szükséges.

A kötet tíz pszichoterápiás történetet ír le, amelyek nem sorolhatóak be a hagyományos kategóriákba, mindegyik egy-egy egzisztenciális problémát jár körül, igen árnyaltan és széles spektrumon. Bizonyára mindegyikőnk talál benne olyan helyzeteket, amelyek megszólítják, kérdéseket, amik benne is keringenek, és talán olyan mondatokat, gondolatokat is, amik segítenek megvilágítani eddig homályban lévő területeket és jó esetben segítik a feljebb, kijjebb lépést is, a fejlődést.

Izgalmas szerzői szándék volt a kötet összeállítása során, hogy olyan emberi történetek kerültek bemutatásra, melyekben a terápia felhasználásának módja nem volt előrelátható. Azok az itt olvasható egyedi megközelítési szempontok, írja maga a szerző, nem találhatóak meg egyetlen terápiás tankönyvben sem, mivel a legfontosabb fejlődést generáló faktor maga a terápiás „kapcsolat” volt, és az egyén előre nem következtethető, megoldást segítő felismerései.

Ki nem mondott érzelmek, meg nem élt életek, félelmek, múltban való elakadások, töredezett valóságérzet, írói, alkotói válság, egy terapeuta szakmai felismerései (a diagnózis ronthatja és torzíthatja a megértést a privát életében), a halállal, öregedéssel való szembenézés, az extrém szexuális vágy vagy éppen az önszeretet képességének hiánya, amikor mégis számtalan embert szeretsz, segítesz ilyen hiányállapotban, mind-mind felvillannak előttünk.

A közös pont mindegyik történetben, hogy felhívja a figyelmet arra, mennyire fontos az itt és most fókuszának alkalmazása, és hogy mennyivel fontosabb, akár egy terápián, akár a hétköznapi létezés során, a másik ember humanisztikus-holisztikus megközelítése, az értő és megértő elfogadás; a gyógyítás, gyógyulás ugyanis soha nem egy adott cselekvés, hanem egy jelenlevő és élő folyamat, amit egymással és egymásért is tehetünk.

Talán ennek a gondolatnak a megértése az, amit Yalom ezzel a könyvével nekünk, és mi egymásnak adhatunk.

Illényi Mária

Irvin D. Yalom: Minden mulandó
Tíz pszichoterápiás történet
Park Könyvkiadó, 4499 Ft, 224 oldal